24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
2. cikk / 24 Tévesen kifizetett ellátás visszakövetelése
Kérdés: Jogszerűen jár el a kifizetőhely abban az esetben, ha egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló által előterjesztett táppénzigényre tévesen táppénzt folyósított, majd azt visszakövetelte, tekintettel arra, hogy a munkavállaló utólag, a táppénz megállapítását követően tájékoztatta arról, hogy a munkavégzéssel párhuzamosan öregségi nyugellátásban részesül?
3. cikk / 24 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
4. cikk / 24 Ellátások két gyermek után
Kérdés: Igényelheti a hamarosan születő második gyermek után a GYES-t az az édesanya, akinek az első gyermeke beteg, és még nem töltötte be a harmadik életévét?
5. cikk / 24 Passzív táppénz időtartamának figyelembevétele jogosultsági időként
Kérdés: Valóban nem számít be a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív táppénz folyósításának időtartama? Melyik az a jogszabály, ami ezt szabályozza?
6. cikk / 24 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Mikor mehet el a 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjba az a nő, aki 1977. augusztus 15-én állt munkába, és folyamatosan egy munkahelyen dolgozott, közben 7 és fél évet gyermekgondozással töltött, és több hónapig táppénzen is volt? Beleszámít a táppénz a szolgálati időbe?
7. cikk / 24 Baleset keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
8. cikk / 24 1961-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Milyen módon tudna legkorábban nyugdíjba menni egy 1961. március 9-én született nő, akinek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje jelenleg 35 év 258 nap? Meg tudja vásárolni a hiányzó éveket?
9. cikk / 24 Kivételes nyugellátás
Kérdés: Kérheti a nyugdíj méltányosságból történő megállapítását egy özvegyi nyugdíjban részesülő személy abban az esetben, ha nem rendelkezik elég szolgálati idővel, hogy saját nyugdíjban részesüljön?
10. cikk / 24 GYES két gyermek után
Kérdés: Valóban kaphatja egyszerre két gyermek után a GYES-t az a szülő, aki egy egyéves, valamint egy négy- és egy hétéves gyermeket nevel, akik közül a négyéves gyermek beteg? Milyen módon igényelhetők az ellátások?