Nyugdíjkorhatárt betöltő özvegy közterhei

Kérdés: Van lehetőség arra, hogy egy nyugdíjkorhatárt hamarosan betöltő özvegyasszony nem igényli meg a saját jogú nyugellátását arra való tekintettel, hogy feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága, és az elhunyt férje nyugdíjának 30 százaléka jóval magasabb összegű, mint a számára az alig 20 év szolgálati idejére tekintettel megállapítható ellátás? Az érintett jelenleg főállású őstermelő, változik valamilyen módon a jogviszonya, illetve a járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan alakul a jogviszonya, ha a későbbiekben munkaviszonyt kíván létesíteni, vagy egyéni vállalkozóvá válik, és esetleg a kisadózást választja?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában megillette vagy megillette volna, amennyiben nem részesül rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...2007. december 31-ét megelőző vagy követő időponttól kerültsor. Mivel a kérdésből nem derül ki, hogy mely időponttól megállapítottnyugellátásról van szó, ezért mindkét lehetőséget számba vesszük. A 2007. december 31-ét megelőzően megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...korengedményes nyugdíj a társadalombiztosítás rendszerébetartozó nyugellátási forma.Korengedményes nyugdíj igénybevételére irányuló megállapodásmegkötésére a munkáltató jogosult, aki ezzel a megállapításra kerülő nyugdíjösszegének befizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...venni (valorizáció).Ha a 2003. december 31-ét követő és 2005. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 128 000 forintnál több, a 128 001-146 000 forint közötti átlagkereset kilencven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj összegét, és egyéb jövedelme nincs, vagy az kevesebb, mint a munkabér legkisebb összege;f) igénylő vagy házastársa, élettársa nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...Félnek a jogszabályai szerint esnek biztosítás alá, amelynek területén vállalatuk, illetőleg kiküldő szervük székhelye van.(3) A nyugellátásban részesülő személyek, ha mint dolgozók nem esnek biztosítás alá, annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.