Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...összegét.Tehát elsősorban azt kell figyelni, hogy hat egymást követőhónapra vonatkozó bruttó kereset átlaga ne haladja meg a folyósítottnyugellátás összegének kétszeresét. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság nemszűnik meg, ha a keresőtevékenység a hat hónapot nem éri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Rendszeres szociális járadék alapjául szolgáló jövedelem

Kérdés: Mit jelent a járadék megállapításánál az igénybejelentést megelőző 4 hónap keresete abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj 2010. február 1-jétől megszűnik, és ezután az igénylő rendszeres szociális járadékra lesz jogosult? A rokkantsági nyugdíjasként elért, vagy a nyugdíj előtti, esetleg a nyugdíj megszűnését követő keresetet veszik figyelembe ebben az esetben? Hozzá kell-e számítani a jövedelemhez a nyugdíj összegét is?
Részlet a válaszából: […] ...még nemtöltötte be, ésab) rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerintszükséges szolgálati idő felével, ésb) saját jogú nyugellátásra nem jogosult, ésc) nem részesül rendszeres pénzellátásban,keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...az évben kiszámítani, illetve azt, hogy ez a számítási mód a2008. január 1-jétől "induló" nyugdíjak esetében hogyan változna. I. A nyugellátás alapjául szolgáló átlagkeresetmeghatározása a 2008. január 1. előtt induló nyugdíjak esetébenAz öregségi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...korengedményes nyugdíj a társadalombiztosítás rendszerébetartozó nyugellátási forma.Korengedményes nyugdíj igénybevételére irányuló megállapodásmegkötésére a munkáltató jogosult, aki ezzel a megállapításra kerülő nyugdíjösszegének befizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jogállása

Kérdés: 2007. április 1-jétől nyugdíjasnak minősül-e az a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki nyugdíja szünetelése mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? Nyugdíjalapnak számít-e a munkaviszonyban elért keresete, amennyiben újra kéri a nyugdíja megállapítását, illetve kérheti-e a rokkantsági nyugdíj újbóli megállapítását? Amennyiben ugyanez a magánszemély egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, továbbra is kiegészítő tevékenységűnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem havi átlagos összegének 0,4százalékával meg kell emelni ellátását. Ezt az átlagos havi összeget úgy kellmeghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetve szüneteltetése alattelért, járulékalapot képező kereset, jövedelem együttes összegét el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...hozzá.Azonban lehetőség van arra, hogy olyan hozzátartozónk isigénybe vehesse az egészségügyi ellátást, aki nagykorú, és nem állnyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésecéljából biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] ...és működtetettnyugdíjalapból az egyház idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említetttag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíjkiegészítés nyugdíjnakminősül, tehát az adóköteles jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...34. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából nyugdíj-biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.