Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Részlet a válaszából: […] ...sem szűnik meg.Ugyanakkor ez utóbbi esetben további szolgálati időt szerez, ami azt jelenti, hogy előbb-utóbb jogosulttá válhat öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben egy olyan személyről van szó, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt ugyan betöltötte, de nem igényelt nyugellátást, így nem minősül a Tbj-tv. 4. §-ának f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak.Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett személy egyidejűleg három jogviszonyban folytat keresőtevékenységet, miközben saját jogú nyugellátásban is részesül. Pontosabban saját jogú nyugdíjasnak minősül, ám a Tny-tv. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásra az a személy jogosult, aki a Tbj-tv. 14. §-ának (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban részesül. Tekintve, hogy ezek az ellátások a magyar társadalombiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére is alkalmazni kell, azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt a szolgálati járandóságot kell érteni [2011. évi CLXVII. tv. 11. § (1) bekezdése]. A Tny-tv. 83/B. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
Részlet a válaszából: […] ...olvasónk még nem töltötte be a reá irány­adó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ebben az esetben viszont vonatkozik rá a kereseti korlát, azaz nyugellátása szüneteltetésre kerül az év végéig, amennyiben nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Megállapodás alapján fennálló fizetési kötelezettség szünetelése

Kérdés: Kell-e fizetnie a megállapodást kötött személynek az előírt járulékokat arra az időszakra, amely alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt, abban az esetben, ha közben a megállapodás is érvényben van?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban nem áll, illetőleg akire a 11. § szerint abiztosítás nem terjed ki,b) akinek biztosítása szünetel,nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapotképező jövedelem szerzése céljából – magánnyugdíjpénztár tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelme, járulékai

Kérdés: Van-e kötelező járulékfizetése 2011-ben egy eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki 2011-től saját jogú nyugdíjasnak minősül, vagy csak a havi 5100 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie? Van-e valamilyen jelentősége a vállalkozói kivét nagyságának, illetve vonatkozik-e rá a jövedelemkorlát?
Részlet a válaszából: […] ...evás vállalkozó ennek 10-szerese alatti, azaz14 040 000 forintot el nem érő evaalappal rendelkezhet éves szinten, anélkülhogy akár 1 forint nyugellátásról is le kellene mondania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...korengedményes nyugdíj a társadalombiztosítás rendszerébetartozó nyugellátási forma.Korengedményes nyugdíj igénybevételére irányuló megállapodásmegkötésére a munkáltató jogosult, aki ezzel a megállapításra kerülő nyugdíjösszegének befizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó kötelezettségei

Kérdés: Milyen járulékbevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségnek kell eleget tennie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatási járulékért cserébe– megilleti őt a baleseti ellátás, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve abaleseti hozzátartozói nyugellátás.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után atársaságot egészségügyi szolgáltatási járulék és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.
1
2