16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Öregségi nyugdíjas személy megbízási jogviszonya
Kérdés: Számítania kell az öregségi nyugdíj folyósításának korlátozására annak az ellátásban részesülő személynek, aki megbízási szerződés keretében rendszeres munkát végez?
2. cikk / 16 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
3. cikk / 16 Nyugdíjas munkavállaló keresete
Kérdés: Valóban megszűnt a kereseti korlát azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele mellett dolgoznak? Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj szüneteltetésére akkor sem kerül sor, ha a munkavállaló keresete lényegesen magasabb, mint a minimálbér? Mikortól vezetik be ezt a kedvezményt?
4. cikk / 16 1953-ban született személy nyugellátása
Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
5. cikk / 16 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
6. cikk / 16 Öregségi nyugdíjas munkavállaló egyéni járulékai jövedelemkorlát elérése után
Kérdés: Továbbra is vonni kell az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot annak a kedvezményes nyugdíjban részesülő női munkavállalónak a munkabéréből, akinek a keresete már elérte a minimálbér 18-szorosát?
7. cikk / 16 Nem főállású kisadózó kereseti korlátja
Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?
8. cikk / 16 Nők kedvezményes nyugdíjába vonult munkavállaló
Kérdés: Teljes jogú nyugdíjasnak számít-e az a nő, aki 2012 májusában 40 éves munkaviszony után nyugdíjba fog vonulni? Ha igen, akkor betöltheti-e a jelenlegi munkakörét a jelenlegi fizetéséért, vagy csak a minimálbér másfélszeresét keresheti?
9. cikk / 16 Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
10. cikk / 16 Rokkantsági nyugdíj alatt végzett munka beszámítása az öregségi nyugdíjba
Kérdés: Beszámítják-e a rokkantsági nyugdíj alatt biztosításban töltött időt, valamint nyugdíjalapnak számít-e a kapott munkabér annak a rokkantnyugdíjas munkavállalónak az esetében, akinek az ellátása a kereset nagysága miatt megszűnt, a következő hónaptól azonban öregségi nyugdíjra válik jogosulttá?
