36 cikk rendezése:
1. cikk / 36 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 36 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
3. cikk / 36 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
4. cikk / 36 Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege
Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
5. cikk / 36 Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
6. cikk / 36 Kevés szolgálati idővel rendelkező beteg személy ellátásai
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy 59 éves személynek, aki nagyon beteg, de nem jogosult rokkantsági ellátásra, mert nincs elég szolgálati ideje annak ellenére, hogy már közel 34 éve dolgozik?
7. cikk / 36 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
8. cikk / 36 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Mikor mehet el a 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjba az a nő, aki 1977. augusztus 15-én állt munkába, és folyamatosan egy munkahelyen dolgozott, közben 7 és fél évet gyermekgondozással töltött, és több hónapig táppénzen is volt? Beleszámít a táppénz a szolgálati időbe?
9. cikk / 36 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
10. cikk / 36 Nyugdíj összege
Kérdés: Az átlagkereset 80 vagy 84 százalékában fogják megállapítani a nyugellátását annak a nőnek, aki 2017 decemberében éri el a 40 év jogosultsági időt a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez, és ekkor nyugdíjba szeretne menni? Ebben az időpontban a főiskolai tanulmányai figyelembevétel a kedvezmény nélküli öregségi nyugdíj számításához 42,5 év szolgálati idővel fog rendelkezni.