48 cikk rendezése:
11. cikk / 48 Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíjigénye jelenleg elbírálás alatt van, de előleget már megállapítottak részére, és megkapta a nyugdíjastörzsszámát is, az önkéntes nyugdíjpénztár azonban nem fizeti ki a felhalmozott pénzét addig, amíg a végleges határozatot be nem mutatja? A végleges határozat kiadása két vitatott biztosítási időszak miatt húzódik, amelyek közül az egyik egy külföldi jog-viszony, így hosszabb ügyintézési határidőre lehet számítani.
12. cikk / 48 Megállapodás hiányzó szolgálati időre
Kérdés: Valóban megfizetheti egy összegben a nyugdíjjárulékot a hiányzó szolgálati idő megszerzése érdekében az a nő, aki szerette volna igénybe venni a kedvezményes nyugdíjat, de a kérelmét elutasították, mert nem szerezte meg a szükséges 40 év szolgálati időt az ellátáshoz? Az életkora miatt nem talál munkát, így nem valószínű, hogy további szolgálati időt tud szerezni.
13. cikk / 48 Közalkalmazott nyugdíjazása
Kérdés: Kérheti a nyugdíja megállapítását 2017. december 31-től, azaz vasárnaptól az a közalkalmazott, aki 2017. július 25-én jogosulttá vált a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára, munkaviszonya 2017. december 30. napján felmentéssel szűnik meg, és 2017. május 1-jétől 2017. december 30-ig a felmentési idejét tölti, amelyre távolléti díj illeti meg? Jogosult lesz a 2018. évben járó nyugdíjemelésre ebben az esetben? Mi a legkorábbi időpont, amikor érdemes beadni a nyugdíjazás iránti kérelmet? Jogosult lehet esetleg korábbi időponttól az ellátásra az igénylő, tekintettel arra, hogy a jogosultsági idővel már rendelkezik? Mi az a távolléti díj, és mennyivel kevesebb az összege, mint a munkabér?
14. cikk / 48 40 év jogosultsági idő
Kérdés: Hogyan számítják be a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 éves jogosultsági időbe a súlyosan és tartósan beteg gyermek ápolásának időszakát?
15. cikk / 48 Özvegyi nyugdíj
Kérdés: Kaphat nyugdíj-kiegészítést az elhalt férj után a feleség abban az esetben, ha a férj a halálakor már nyugdíjas volt, a feleség pedig a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjában részesült? Amennyiben igen, akkor automatikusan jár, vagy kérvényezni kell?
16. cikk / 48 Passzív táppénz időtartamának figyelembevétele jogosultsági időként
Kérdés: Valóban nem számít be a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív táppénz folyósításának időtartama? Melyik az a jogszabály, ami ezt szabályozza?
17. cikk / 48 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén
Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
18. cikk / 48 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
19. cikk / 48 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Mikor mehet el a 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjba az a nő, aki 1977. augusztus 15-én állt munkába, és folyamatosan egy munkahelyen dolgozott, közben 7 és fél évet gyermekgondozással töltött, és több hónapig táppénzen is volt? Beleszámít a táppénz a szolgálati időbe?
20. cikk / 48 1953-ban született személy nyugellátása
Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?