Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...teszi, akkor az ügyvezetői (megbízási) jogviszonyára tekintettel válik társas vállalkozóvá. Márpedig – ha nem nyugdíjas, illetve a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas személy – főfoglalkozású társas vállalkozóvá.A főfoglalkozású társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Nyugdíjas magánszemély ekhója

Kérdés: Választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését a 2021. november 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra járó megbízási díja után az a magánszemély, aki október 31-ig folyamatosan az ekho szabályai alapján teljesítette a közteherfizetési kötelezettségét, de ettől a naptól megszűnt a munkaviszonya, mert betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjassá vált? Abban az esetben, ha igen, milyen mértékű ekho terheli a magánszemély jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] Az ekho szerinti adózás választásának többek között egyik alapfeltétele, hogy a magánszemély az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, társas vállalkozás tagjaként személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Evaadózó egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű nyugdíjjárulék-fizetésre egy nyugdíjkorhatárhoz közelítő evaadózó egyéni vállalkozónak a magasabb nyugellátási alap megszerzése érdekében anélkül, hogy a többi közteher alapja is megemelkedne?
Részlet a válaszából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló evás egyéni vállalkozó a minimálbér (vagy garantált bérminimum alapján) után köteles havonta 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett/felvett tagi jövedelem után 15 százalékos személyi jövedelemadó(előleg)-fizetési kötelezettség merül fel. Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjban részesülő személyek keresőtevékenységének korlátozását érintő szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
Részlet a válaszából: […] ...adóévben legalább 183 napig nyugdíjas (a saját jogú nyugdíjas vagy az olyan özvegyi nyugdíjas, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt) vagy– az adóévben munkaviszonyból, vállalkozói kivétből, társas vállalkozás tagjaként személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésének i) pontjába foglalt rendelkezés értelmében biztosítottnak minősül a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve ha az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

1953-ban született férfi nyugellátása

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két 1953-ban született férfi munkavállaló, aki 44, illetve 42 év szolgálati idővel rendelkezik? Milyen nyomtatványon kell elindítani az ellátások igénylését?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítását kéri, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (A nők esetében ez korábbi időpont is lehet, amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően rendelkeznek negyven év jogosultsági idővel. A nyugdíjazás lehetősége csak abban az esetben adott, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Családi gazdaság tagjainak jogállása

Kérdés: Melyik jogviszonya lesz az elsődleges annak a magánszemélynek, aki 2012-ben önálló tevékenységként állattenyésztést kezdett, 2013-ban családi gazdálkodóként nyilvántartásba vették, és egyidejűleg egy gazdasági társaságban személyesen közreműködő tagként az ügyvezetői teendőket is ellátja? Biztosítottá válik a családi gazdaságba belépő feleség, aki jelenleg szintén egy kft. tagja, de személyesen nem működik közre a tevékenységben? Mindketten megfelelnek a Tbj-tv. 5. §-a i) pontjában megfogalmazott feltételeknek. Amennyiben a családi gazdaságban végzett tevékenység után kell megfizetnie a közterheket, akkor csak 2014-től alkalmazhatja az árbevétel 20 százaléka utáni járulékfizetést? Kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a családi gazdálkodásban közreműködő saját jogú nyugdíjas édesanya után?
Részlet a válaszából: […] ...f) pontja alapján biztosítottnak minősül. A mezőgazdasági őstermelő akkor tartozik biztosítási kötelezettség alá, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve ha egyéb jogcímen – ide...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően az említett törvény alapján az 1952-ben született férfi korhatár előtti ellátásra lehet jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Egyéni vállalkozóként dolgozó személy korhatár előtti ellátása

Kérdés: Igénybe veheti-e valamilyen módon a korhatár előtti ellátást az az 1952. szeptember 23-án született férfi, aki 43 év szolgálati idővel rendelkezik, 1999. február 1-jétől főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, 2012. április 1-jétől főfoglalkozású munkaviszonyt létesített egy kft.-vel, és emellett továbbra is folytatja a vállalkozási tevékenységét? A vállalkozó 2011-ben nem tudta teljesíteni a jogosultsági feltételeket, mert nem tudott felmondani saját magának, ezért úgy gondolja, hogy a törvény nem biztosított egyforma lehetőségeket az ellátás igénybevételére a különböző jogviszonyokban dolgozó személyeknek, és tudni szeretné, hogy miért született ilyen jogszabály.
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna,feltéve hogy a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdőnapján biztosítással járó jogviszonyban nem áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.
1
2