Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...illetve a szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló esetében is megfelelően alkalmazni kell. E szerint ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Szolgálati járandóságban részesülő személy jövedelemkorlátja

Kérdés: Érdemes fellebbeznie annak a szolgálati járandóságban részesülő személynek, aki 2014. október havi megbízási díját 2014 decemberében kapta meg, és mivel ezzel az összeggel az éves jövedelme meghaladta a minimálbér 18-szorosát, bejelentést tett a nyugdíjfolyósítóhoz, illetve december havi ellátását visszafizette a jövedelemkorlát túllépése miatt, ezt követően pedig határozatot kapott a november-december havi járandósága visszafizetésére vonatkozóan is, mivel a NAV adatszolgáltatása alapján az került megállapításra, hogy a jövedelemkorlátot már október hónapban elérte?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló esetében is megfelelően alkalmazni kell.E szerint ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésének i) pontjába foglalt rendelkezés értelmében biztosítottnak minősül a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve ha az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...túlmenően a1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot sem kell levonni. A Tny-tv. 83/B. §-aszerint mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előttöregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegűelőrehozott öregségi nyugdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...a rokkantságinyugdíjra jogosultság keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetbenszűnik meg, amennyiben a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő,50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett nyugdíjas hat egymást követőhónapra vonatkozó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosításaszerint a munkaviszonyban álló dolgozó után a járulékokat – amennyiben ajárulékalapot képező jövedelme nem éri el a havi 125 ezer forintot, és afoglalkoztató nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.