4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
2. cikk / 4 Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése
Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
3. cikk / 4 Nyugdíjas önkormányzati képviselők kereseti korlátja
Kérdés: 2009. január 1-je után szüneteltetni kell-e a nyugellátását annak az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő önkormányzati képviselőnek, akinek a tiszteletdíja eléri a minimálbér 12-szeres összegét? Amennyiben a képviselő lemond a tiszteletdíjáról kaphatja-e továbbra is folyamatosan a nyugellátását? Létezik-e valamilyen más megoldás erre az esetre, tekintettel arra, hogy 2010. január 1-jétől több önkormányzati képviselőt is érint ez a szigorítás?
4. cikk / 4 Öregségi nyugdíjas munkavállalók keresete
Kérdés: Öregségi nyugdíjkorhatára betöltése előtt kaphat-e a 69 000 forintos havi minimálbérnél magasabb összegű fizetést az a két nyugdíjas munkavállaló, akik közül az egyik 2007 novemberében, a másik 2008 októberében ment nyugdíjba, de továbbra is dolgozik? A minimálbér csak a heti 36 órát meghaladó munkaidőben dolgozó munkavállalóknak fizethető, vagy megkaphatják-e a részmunkaidőben dolgozó munkavállalók is?
