Kereseti korlát elérése

Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
Részlet a válaszából: […] ...jelentősége, ha az nem 2019-re, hanem már 2020-ra vonatkozik. A 2020-ban kifizetett – de 2019-es munkavégzés által megalapozott – nyugdíjjárulék-alap ugyanis mind a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés, mind pedig a kereseti korlát szempontjából 2019-re...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Szolgálati idő két munkahely esetén

Kérdés: A munkavállaló jogviszonya 2009. október 31-én megszűnt, az utolsó 3 hónapban felmentették a munkavégzés alól, ezért augusztus 1-jétől elhelyezkedett egy másik cégnél. A kérdéses 3 hónapban mindkét helyen teljes munkaidős munkabér alapulvételével történt meg a nyugdíjjárulék levonása. Mennyi szolgálati időt szerzett így?
Részlet a válaszából: […] ...követő – napi 8 óra alapulvételével átszámított – időtartamát is.A járulékfizetés azonban mégsem volt "haszontalan", hiszen a nyugdíjjárulék-alap mindkét jogviszonyból beszámításra kerül a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […]  Feltételezzük, hogy a kérdés arra vonatkozik, hogy a rokkantságinyugdíj megállapítható-e, ha előtte az igénylő hosszabb ideig, jelen esetben öthónapig, táppénzben részesült, és a rokkantsági nyugdíj megállapítását úgykéri, hogy a biztosítással járó jogviszonyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Rokkantnyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Beleszámít-e a 2010. év eredménye alapján fizetett osztalék egy gazdasági társaság rokkantnyugdíjas tagjának hathavi átlagjövedelmébe, aki havonta a nyugdíj kétszeresét el nem érő összegben kap tagi jövedelmet? Elveszítheti-e a nyugdíjjogosultságát a tag emiatt, vagy van valamilyen megoldás erre a problémára?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság keresőtevékenységmiatti megszűnése szempontjából jövedelem az a járulékalapot képező jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső határ figyelmen kívül hagyásával –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló keresete

Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet vagy egyéb kereseteket kell figyelembe venni a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló havi átlagának megállapításakor? Hogyan kell elbírálni, hogy kell-e csökkenteni az ellátást? A törvényi szabályozás nem egyértelmű ebben a kérdésben.
Részlet a válaszából: […] Az Rj-tv.1. § c) pontja határozza meg a kereseti korlátszempontjából figyelembe veendő jövedelmet. E szerint jövedelemként azt ajárulékalapot képező jövedelmet, illetve azt a járulékalapot kell figyelembevenni, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...is következik, hogy ez az összeg nem számít bele anyugdíj melletti munkavégzés 18 x 73 500 forintos kereseti határösszegbe,hiszen ez olyan nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, melyet a nyugdíjazásátmegelőzően szerzett a munkavállaló, viszont a nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Nyugdíjjárulék levonása utólagos kifizetés esetén

Kérdés: Hogyan kell levonni a nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak az esetében, akinek az előző munkahelye 2009. június 30-án megszűnt, jelenlegi munkahelyén 2009. július 1-jétől dolgozik, és az előző munkahelyén 2010. márciusban jutalmat fizettek ki számára a 2009. január 1-jétől 2009. június 30-ig terjedő időszakra? A munkavállaló az előző munkahelyén időarányosan elérte a nyugdíjjárulék-maximumot.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. R. 4/A. §-a (5) bekezdése értelmében abiztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapjánkifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felsőhatárig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Szolgálati idő megváltása

Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdezőnek az öregségi nyugdíjjogosultsághozszükséges szolgálati ideje hiányzik, akkor azt a regionális nyugdíj-biztosításiigazgatási szerveknél megállapodás kötésével megszerezheti. De megállapodásköthető szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Nyugdíjjárulék alapja

Kérdés: Vonhat-e a cég nyugdíjjárulékot egy megbízási szerződés alapján munkát vállaló személy kérésére abban az esetben, ha a Tbj-tv. 31. § (7) bekezdése alá tartozik, amely egyébként kimondja, hogy a további jogviszonyaiból származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet? A nyugdíjjárulék alapja a két jogviszonyban sem éri el a járulékfizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]

Nem. A Tbj-tv. 31. § (7) bekezdésében említett személyi körbe tartozó munkavállalótól további jogviszonyában nyugdíjjárulékot még kifejezett kérése ellenére sem szabad levonni, ugyanis azt a szolgálati nyugdíjrendszer nem "tudja kezelni".

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] Nem teljesen egyértelmű a kérdés. Leírjuk, hogy a jogszabálymely jövedelmeket sorol fel a nyugellátás megszüntetésére. Ugyanis nem az adókifizetését követően maradó összeget kell nyugdíjalapnak tekinteni. A Tny-tv.83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében ha a 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.
1
2