Nyugdíj összege

Kérdés: Jelentősen változtathat a várható nyugdíj összegén egy újonnan létesített főállású munkaviszony annak a jelenleg 62 éves férfinak, aki 47 év elismert szolgálati idővel rendelkezik, és már egy éve nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő problémát – nevezetesen, hogy az utolsó évek keresete mennyiben befolyásolja a nyugellátás várható havi összegét – gyakran felvetik a nyugdíjkorhatárhoz közelítő olvasóink. Erre a kérdésre azonban egyértelmű választ csak akkor lehet adni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Nyugdíjazás időpontja

Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazás időpontja – természetesen a jogosultsági feltételek függvényében – az igénylő döntésétől függ, amit a megállapító határozat véglegessé válásáig módosíthat. Jelen esetben tehát nincs akadálya annak, hogy az érintett a nyugellátását csak január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legfontosabbal, a 40 év jogosultsági idővel. Az ápolási díj tartama – noha szolgálati idő – nem minősül jogosultsági időnek. Ugyanakkor a munka-viszony igen. Mégpedig 1 nap munkaviszonyban (vagy más jogosultsági időként figyelembe vehető biztosítási jogviszonyban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet a nyugdíj megvonása nélkül az a 2003 óta evás egyéni vállalkozó, aki 2005 óta véglegesített rokkantsági nyugdíjas? Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozó esetében? A minimálbér vagy a nyugdíj előtti kereset 90 százaléka alatt kell-e maradnia a keresetnek? Hogyan számítható ki a nyugdíj előtti kereset 90 százalékának emelt összege?
Részlet a válaszából: […] ...A kiegészítő tevékenységű evás egyénivállalkozó nettó jövedelme nem más, mint a Tbj-tv. 37. § (2) bekezdésébenmeghatározott nyugdíjjárulék-alap, azaz az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 10százaléka, csökkentve a nyugdíjjárulékkal. Ennek összege kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Akkreditált munkahelyen dolgozó rokkant munkavállalók jövedelme

Kérdés: Valóban le kell-e mondaniuk valamelyik jövedelmükről azoknak az 50-100 százalékos rokkant munkavállalóknak, akik egy kiemelten akkreditált munkahelyen dolgoznak, ha a havi összevont jövedelmük meghalad egy bizonyos összeghatárt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzése az említettellátásokra való jogosultságát, amennyiben az ebből származó hat egymás követőhónapra vonatkozó (nyugdíjjárulék-alapot képező) jövedelmének havi átlagameghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó irányadó keresete

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az irányadó keresetet egy rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozónál? A vállalkozó jelenleg 55 éves, 2001 óta rokkantnyugdíjas, a megrokkanás idején, 1988-2000 között a havi átlagkeresete 94 709 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...szerint, akiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelme nem más, mint aTbj-tv. 37. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap, azaz azEva-tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a többes jogviszonyú egyéni vállalkozóra.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék, 2004. évben 8 százalék tagdíjat fizet.2003. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.