Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...kell számolni. Az arányos szolgálati idő számítására akkor kerül sor, ha a munkaidő a teljes munkaidőnél kevesebb, és emellett a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset is kevesebb a mindenkor érvényes minimálbérnél. Annak ellenére, hogy az elért kereset összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] A meglehetősen összetett kérdés megválaszolása során a Tbj-tv. 4. §-ának d)/1. pontjába foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.E szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi bevallásban annak a részmunkaidős munkavállalónak az arányos szolgálati idejét, aki október hónapban 5 napot dolgozott, 5 nap betegszabadságon volt, és 21 napra táppénzben részesült, bérként pedig 28 ezer forintot kapott?
Részlet a válaszából: […] ...szerint teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a Tny-tv. 20. §-ának alkalmazása (tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Magyarországon élő pakisztáni állampolgár nyugdíjjogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz-e valamikor Magyarországon nyugdíjra az az 1951-ben született pakisztáni állampolgár, aki 1996-ban érkezett Magyarországra, ahol feleségül vett egy magyar állampolgárságú nőt, és 1997-től 2000-ig napi 8 órában, 2000-től napi 4 órában járulékköteles tevékenységet végzett? Jelenleg feleségével közös betéti társaságában kültagként dolgozik napi 4 órában havi 32 750 forint javadalmazás ellenében. A férfi letelepedési engedéllyel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A magyar társadalombiztosítás által nyújtott ellátásokratársadalombiztosításijárulék-fizetéssel lehet jogosultságot szerezni. Atársadalombiztosítási járulék magában foglalja az egészségbiztosítási ésnyugdíj-biztosítási járulékot is.Társadalombiztosítási szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...előttirendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj-tv.-benmeghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapotképező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Rendszeres megbízás

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
Részlet a válaszából: […] ...a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot pedig csak addig kell levonni, amíg a munkavállaló nem nyilatkozik úgy, hogy összjövedelme már elérte a nyugdíjjárulék-alap várható éves felső határát, azaz a 366 x 14 500 forintot [Tbj-tv. 31. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet.A többes jogviszonyú biztosított mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.