Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése

Kérdés: Mi számít bele az éves bruttó keresetbe a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése esetén? A munkáltató, kifizető által folyósított béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás része a bruttó kereset fogalmának? Befolyásolja az őstermelésből származó bevétel vagy az Szja-tv. szerint számított őstermelői jövedelem a kedvezményes nyugdíjat, illetve hozzáadódik ez a munkaviszonyból szerzett jövedelemhez?
Részlet a válaszából: […] ...semmilyen formában sem része a kereseti korlátnak.A még nem nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő esetében viszont az őstermelő negyedéves nyugdíjjárulék-alapja része mind a kereseti korlátnak (például korhatár előtti ellátásban részesülő személynél), mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] A többes – egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói vagy több társas vállalkozói – jogviszony vonatkozásában mindössze két korlátozó előírásra kell tekintettel lennünk.Egyrészt az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében nem lehet egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan határozza meg a rá vonatkozó kereseti korlátot egy rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátást keresőtevékenység esetén akkor kell szüneteltetni, ha az érintett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben – kérhetik, hogy a nyugdíjat a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj összegének kétszeresét és– a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.A jogszabály alkalmazásában jövedelemként a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni.Tekintve, hogy ezt a határösszeget mind a havi 108 ezer forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] A kérdéseken sorrendben végighaladva lássuk a válaszokat. Azegészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége akkor terheli atársas vállalkozás nyugdíjas tagját, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik [Tbj-tv. 4. § d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló keresete

Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet vagy egyéb kereseteket kell figyelembe venni a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló havi átlagának megállapításakor? Hogyan kell elbírálni, hogy kell-e csökkenteni az ellátást? A törvényi szabályozás nem egyértelmű ebben a kérdésben.
Részlet a válaszából: […] Az Rj-tv.1. § c) pontja határozza meg a kereseti korlátszempontjából figyelembe veendő jövedelmet. E szerint jövedelemként azt ajárulékalapot képező jövedelmet, illetve azt a járulékalapot kell figyelembevenni, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.