Szolgálati idő I.

Kérdés: Melyik időszakok fognak beszámítani a nyugdíjalapba annak a személynek az esetében, aki 1976. szeptember 1-jétől 1979. júliusig ipari tanuló volt, 1979. augusztus 1-jétől 2001. január 31-ig munkaviszonyban állt, 2001. október 31-ig munkanélküli-segélyt kapott, majd rehabilitált volt 2011-től 2013-ig, amely időszak alatt 4 órás munkaviszonyban állt 2012. december 5-től 2013. február 3-ig? Az érintettet ezt követően ismét leszázalékolták.
Részlet a válaszából: […] ...A már megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként történő járulékfizetéshez többletjuttatásként a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező összjövedelem egytizenketted része alapján a nyugellátás – kezdetben 0,4 százalékos, majd 2008-tól 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja

Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...5. §-a szerinti más biztosítottnak, továbbá egyéni vagy társas vállalkozóként folytatott kiegészítő tevékenységére tekintettel nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemre nem tesz szert. A főállásúnak nem minősülő kisadózóként kiállított számláinak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

1955-ben született nő

Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatár betöltésekor és a nők negyven év jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíja esetében is a megállapítás feltétele, hogy az igénylő azon a napon, melytől kezdődően az öregségi nyugdíj megállapítását kéri, se Magyarországon, se...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

1953-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel a Tny-tv. 18. §-ának (2) bekezdése alapján szeretne nyugellátást igénybe venni. Ebben az esetben a jogosultság további feltétele, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Jogosultsági idő megvásárlása

Kérdés: Igazolt 38 év 9 hónap jogosultsági idővel rendelkező nő esetén megvásárolható a 40 évhez szükséges idő?
Részlet a válaszából: […] Szolgálati idő vásárlása érdekében megállapodás a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél köthető. A nyugdíjbiztosításban kizárólag szolgálati idő szerzésére, valamint nyugellátásra jogosító szolgálati idő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Rokkantsági nyugdíj figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Beleszámít a 4 év rokkantsági nyugdíjban töltött időszak a szolgálati időbe vagy a 40 év jogosultsági időbe?
Részlet a válaszából: […] ...A már megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként történő járulékfizetéshez többletjuttatásként a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező összjövedelem egytizenketted része alapján a nyugellátás – kezdetben 0,4 százalékos, majd 2008-tól 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

1952-ben született férfi kereseti korlátja

Kérdés: Vonatkozik a kereseti korlát arra az 1952. október hónapban született férfira, aki 2015. áprilisban igényelni szeretné a nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] ...ha a biztosítással járó jogviszonyuk, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységük alapján fizetendő nyugdíjjárulék-alap meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben – kérhetik, hogy a nyugdíjat a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nyugdíj melletti munkavégzés

Kérdés: Jogosultsági időnek számít a nyugdíj melletti munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatásával, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenységével – a naptári évben – elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege alapján kell kiszámolni. Abban az esetben, ha a nyugdíjas foglalkoztatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Nem főállású kisadózó kereseti korlátja

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...főállásúnak nem minősülő kisadózói jogviszonya nem minősül biztosítási jogviszonynak, továbbá e jogviszonyával összefüggésben nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet sem szerez, így az éves keretösszeg számításánál a kisadózó vállalkozásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.
1
2