Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] A meglehetősen összetett kérdés megválaszolása során a Tbj-tv. 4. §-ának d)/1. pontjába foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.E szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Nyugdíjemelés megbízási díj alapján

Kérdés: Kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a nyugdíjas személy, aki megbízási jogviszonya alapján részesült díjazásban?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj növelését azok a személyek kérhetik, akik a saját jogú nyugellátásuk mellett dolgoznak, vagy egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatnak. Természetesen annak a nyugdíjasnak is jár a növelés, akinek a munkavégzése miatt szünetel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […]  A saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy munkaviszonykeretében történő foglalkoztatása túlnyomó részben az általános szabályokszerinti járulékfizetést vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatóta nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Amerikai állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik, ha egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagja személyes közreműködés címén jövedelmet vesz fel a bt.-től? Hogyan módosul a kötelezettség, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja 2004-tőlállampolgárságára, illetőségére tekintet nélkül biztosítási kötelezettség alátartozik mint társas vállalkozó. A 49/1979. MT rendelet 14. cikkének előírásaialapján az amerikai állampolgárságú beltagnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] A vizsgabizottság elnöke általában megbízásos jogviszonykeretében látja el elnöki teendőit – kivéve, amikor ez munkaköréből adódókötelezettség -, ami alapján megbízási díjra jogosult. A megbízási jogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki abiztosítás, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. - A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) - Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? - A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] Bár a szerződés tartalmának az ismerete nélkül nehéz azt minősíteni, a kérdésben elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a cég és a szakértők között vállalkozási jogviszony jött létre. Társadalombiztosítási szempontból azonban – mivel az érintett természetes személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontjába, továbbá (2) bekezdésébe foglalt rendelkezések alapján a megbízási jogviszonyban álló személy, illetőleg a választott tisztségviselő akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi, járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.