Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi bevallásban annak a részmunkaidős munkavállalónak az arányos szolgálati idejét, aki október hónapban 5 napot dolgozott, 5 nap betegszabadságon volt, és 21 napra táppénzben részesült, bérként pedig 28 ezer forintot kapott?
Részlet a válaszából: […] ...szerint teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a Tny-tv. 20. §-ának alkalmazása (tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...stb.) sem szerez jogosultságot. Továbbá amellett, hogy nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, a nyugdíjra jogosultságát ténylegesen a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme határozza meg. Ugyanis a Tny-tv. 39. §-ának (2) bekezdése úgy szól, hogy ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben viszont vonatkozik rá a kereseti korlát, azaz nyugellátása szüneteltetésre kerül az év végéig, amennyiben nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát, tehát az 1 674 000 forintot. A kereseti korlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Osztrák állampolgárságú kültag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből az a lényeges körülmény nem derül ki, hogy akültag a társaság tevékenységében személyesen közreműködik-e. Ugyanis csakszemélyes közreműködése esetén lehet szó társadalombiztosítási jogviszonyról.Amennyiben a személyes közreműködése megvalósul, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Evás bt. beltagjának jövedelme

Kérdés: Kötelező-e jövedelmet kivennie egy eva hatálya alá tartozó bt. beltagjának, amennyiben a társasági szerződésben személyes közreműködésre kötelezett? A nyugdíjjárulékot a 138 000 forint után megfizeti, de jövedelemkivétje – bruttó keresete – nincs. A nyugdíj megállapításánál, amennyiben "nincs bruttó keresete", mennyit fognak figyelembe venni, a 138 000 forintot vagy a "0" bruttó keresetet?
Részlet a válaszából: […] ...előtti rendelkezések szerinti,illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj-tv.-ben meghatározott biztosítással járójogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapot képező – keresetet, jövedelmet,több biztosítással járó jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet.A többes jogviszonyú biztosított mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a többes jogviszonyú egyéni vállalkozóra.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék, 2004. évben 8 százalék tagdíjat fizet.2003. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.