Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legfontosabbal, a 40 év jogosultsági idővel. Az ápolási díj tartama – noha szolgálati idő – nem minősül jogosultsági időnek. Ugyanakkor a munka-viszony igen. Mégpedig 1 nap munkaviszonyban (vagy más jogosultsági időként figyelembe vehető biztosítási jogviszonyban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

1955-ben született nő

Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatár betöltésekor és a nők negyven év jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíja esetében is a megállapítás feltétele, hogy az igénylő azon a napon, melytől kezdődően az öregségi nyugdíj megállapítását kéri, se Magyarországon, se...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...évi CXCI. tv. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontja) értelmében a keresőtevékenység esetén akkor kell szüneteltetni, ha az érintett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

GYES figyelembevétele szolgálati alapként

Kérdés: Figyelembe veszik biztosítási időként a tartósan beteg gyermek ápolása miatt igénybe vett GYES időszakát az édesapa esetében? Milyen jövedelem kerül beszámításra a nyugdíj alapjába, ha az igénylőnek az ellátás időtartama alatt nincs egyéb jövedelme? Beleszámít a nyugdíj alapjába a GYES melletti munkaviszonyban megszerzett jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát a nyugellátás megállapításánál szolgálati időként kell elismerni. A szolgálati idő számítása szempontjából közömbös, hogy a gyermekgondozási segélyt biztosítási időre tekintettel, méltányosságból vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...év végi részesedést,prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó balesetijáradékot,b) 1997. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-alapot képezőkeresetet, több biztosítással járó jogviszony esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...előttirendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj-tv.-benmeghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapotképező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet.A többes jogviszonyú biztosított mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok alapesetben az érintett személyek munkavégzéséhez kötődnek, nem lehet kétséges, hogy a munkában nem töltött idők különös jelentőséggel bírnak a szabályozásban. Ezt tükrözi a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.