10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Megbízási jogviszony minősítése
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a járulékkötelezettséget egy 2009. július 1-jétől 2011. május 31-ig tartó időszakra szóló megbízás esetén, ha a 730 000 forint összegű megbízási díj kifizetésére a megbízás utolsó napján kerül sor? A megbízási díjból 10 százalékos költséghányadot számolnak el. A megbízott a megbízás időtartama alatt rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal. Milyen járulékmértéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a megbízott biztosítottá válik? Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék-maximumot? Hogyan kell bevallani a közterheket?
2. cikk / 10 Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei
Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
3. cikk / 10 Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege
Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
4. cikk / 10 Vizsgabizottság elnökének díjazása
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
5. cikk / 10 Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása
Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
6. cikk / 10 Ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Egy kft. magánszemély tagja ügyvezetői teendőit megbízási jogviszony keretében látja el 2000. április 1-jétől (máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonyban dolgozik). A megbízási díj minden évben a minimálbér összegének megfelelően van megállapítva. Nyilatkozata alapján mind az szja, mind a járulékok elszámolása 90 százalékos jövedelemhányad figyelembevételével történik. Helyes-e ez így, illetve ha nem, akkor hogyan lehet korrigálni több évre visszamenőleg, figyelembe véve a NYENYI-adatszolgáltatást is, ami mágneslemezen történt?
7. cikk / 10 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
8. cikk / 10 2003. évi járulékfizetési szabályok
Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
9. cikk / 10 Végkielégítés
Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
10. cikk / 10 Járulékfizetés munkaügyi per után
Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?