1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]  Az érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Egyéni vállalkozó korengedményes nyugdíja

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát, vagy elég szüneteltetnie a vállalkozói tevékenységét annak a munkavállalónak, aki a munkáltatójával kötött megállapodás alapján ebben az évben korengedményes nyugdíjba vonul, és a munkaviszonyát ezzel egyidejűleg a jogszabályi előírások értelmében megszünteti? Korengedményes nyugdíjazása után folytathatja-e tevékenységét kiegészítő tevékenységűként egy evás egyéni vállalkozó, illetve van-e ennek valamilyen korlátja a nyugdíj szempontjából?
Részlet a válaszából: […] 2010. január 1-jétől a korengedményes nyugdíjazás feltételeia munkavállaló részéről a szükséges, legalább 37 év szolgálati idő megszerzése,a meghatározott életkor betöltése (ez az 1952-ben születetteknél az 57. életévbetöltését követő 183. nap, az 1953-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Rokkantsági nyugdíj alatt végzett munka beszámítása az öregségi nyugdíjba

Kérdés: Beszámítják-e a rokkantsági nyugdíj alatt biztosításban töltött időt, valamint nyugdíjalapnak számít-e a kapott munkabér annak a rokkantnyugdíjas munkavállalónak az esetében, akinek az ellátása a kereset nagysága miatt megszűnt, a következő hónaptól azonban öregségi nyugdíjra válik jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell emelni. Az átlagoshavi összeget úgy kell meghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetveszüneteltetése alatt elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelemegyüttes összegét el kell osztani tizenkettővel.A kérdésből sajnos nem derül ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 89. § (7)bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató a munkavállalómunkaviszonyát rendes felmondással – kivéve ha egyébként nyugellátásbanrészesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] – a rá irányadó öregséginyugdíjkorhatár betöltését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Nyugellátásban részesülő személyek munkavállalása 2010-től

Kérdés: 2010-től dolgozhat-e heti 2 órás részmunkaidőben egy 1948. szeptemberben született, 41 év szolgálati idővel rendelkező öregségi nyugdíjas munkavállaló, és ha igen, milyen feltételekkel? Milyen feltételekkel dolgozhatnak 2010-től az előrehozott öregségi nyugdíjban, a rokkantsági nyugdíjban, illetve a szociális járadékban részesülő személyek?
Részlet a válaszából: […] Az 1948. évben született személy 2009-ben tölti a 61.életévét. Ez azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíjkorhatára a 62. életéve.2010-től tehát továbbra is figyelni kell, hogy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban áll-e, illetőleg egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1948-ban született férfi előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1948. február 25-én született, 41 év munkaviszonnyal rendelkező férfi? Amennyiben igen, van-e lehetőség arra, hogy továbbra is jelenlegi foglalkoztatójánál dolgozzon? Származik-e valamilyen hátránya az előrehozott öregségi nyugdíjazás miatt?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 9. §-a értelmében a 62. életév betöltésétmegelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a férfi, aki – 60. életévét betöltötte és– rendelkezik legalább 38 év szolgálati idővel és– biztosítással járó jogviszonyban nem áll.A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...előttirendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj-tv.-benmeghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapotképező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugellátáshoz elismerhető szolgálati időt nem a munkavégzésre irányuló jogviszony típusa, hanem a biztosításban töltött idő és a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset befolyásolja. A Tny-tv. 39. §-a alapján a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-ának b) pontja alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell leróni.A biztosítás szünetelésének időtartama a nyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításakor kieső időnek minősül, amit a NYENYI lapon, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.