Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Magyarországon semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a külföldön tanuló vagy dolgozó személyek vállalkozást működtessenek.A Spanyolországban tanuló magyar egyéni vállalkozó esetén a magyar társadalombiztosítási szabályokat kell alkalmazni az alábbiakban leírtak szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó státusza a kérdésben említett fiatalgazda-pályázat szempontjából megfelel-e a támogatásra jogosultság feltételének, nem a társadalombiztosítási jogszabályok határozzák meg.Egyébiránt nem ismerünk egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy a ténylegesen közreműködő tag a kft. ügyvezetését és a társaság tevékenységi körébe tartozó egyéb feladatokat is a heti 10 órás munkaidőre szóló munkaszerződés alapján látja el, ezért őt kizárólag munkaviszonyban álló biztosítottként kell bejelenteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy keresete

Kérdés:

Mennyi lehet a 2011-ben II. csoportos rokkantsági nyugdíjas, 2012-től rokkantsági el­lá­tás­ban részesülő alkalmazott keresete 2012. július 1-jétől, ha az állapota végleges, komplex felülvizsgálata nem szükséges? Hogyan kell értelmezni azt a jogszabályt, hogy a munkavállaló jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó átlaga nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 150 százalékát, azaz 139 500 forintot? Ezt az összeget havi összegként vagy a három hónapra jutó jövedelemként kell értelmezni?

Részlet a válaszából: […] ...években valamennyi ilyen jellegű ellátás (nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, egészségkárosodással összefüggő ellátások) esetében a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemből kellett, illetve bizonyos ellátások tekintetében továbbra is kell a kereseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése GYET ideje alatt

Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYET-en van, amelynek ideje alatt a vállalkozása nem működik, bevétele nincs, költséget nem számol el, a férjével közös kft.-ben viszont ő látja el az ügyvezetői tevékenységet? Az ügyvezetésért semmilyen jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […]  Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társasvállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetésikötelezettsége a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése szerint áll fenn, amely szerinta nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Nappali tagozatos egyetemista átalányadózó egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az átalányadó-alap után egy nappali tagozatos egyetemi hallgató átalányadózó egyéni vállalkozónak? A tételes eho megfizetése havonta megtörténik.
Részlet a válaszából: […] Igen, kell. A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése úgy rendelkezik,hogy ha az átalányadózó egyéni vállalkozó felsőfokú oktatási intézménybennappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a 29százalékos társadalombiztosítási járulék, a 7 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet.A többes jogviszonyú biztosított mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.