Főállású kisadózó szolgálati ideje

Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
Részlet a válaszából: […] ...39. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis, ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a nyugdíjszámítás során a biztosítási időnek csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Korkedvezményes nyugdíjban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Milyen összegben kell beleszámítani a korkedvezményes nyugdíjban részesülő személyek kereseti korlátjába az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Mind a korhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjas, mind pedig a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban rendelkező személy esetében a kereseti korlát számítása során a Tny-tv. 83/B. §-a értelmében kizárólag a biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Hogyan veszik figyelembe a rokkantnyugdíj, illetve az abból átalakult rokkantsági ellátás időszakát az öregségi nyugdíj számítása során?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj jövedelemarányos keresetpótló ellátás, összegét pedig a szolgálati idő hossza és az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig elért keresetek, jövedelmek átlaga határozza meg.Szolgálati időként a biztosítási jogviszonyban töltött napok vehetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Nyugdíjazás megbízási jogviszony fennállása alatt

Kérdés: Milyen hatással lehet a foglalkoztatott 2018. április 15-ei nyugdíjazására a 2017. december 1-jétől 2018. június 30-ig fennálló megbízási jogviszony abban az esetben, ha a megbízási díj a projekt végén, egy összegben kerül kifizetésre olyan magas összegben, amely bizonyosan biztosítási jogviszonyt eredményez? Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...csak 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék terheli. A nyugdíjazást megelőzően szerzett nyugdíjjárulék-alap részét képezi a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek – noha számottevően nem módosítja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Letelepedési engedéllyel rendelkező izraeli állampolgár

Kérdés: Kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az izraeli állampolgárnak, aki hazánkban letelepedési engedéllyel rendelkezik, de Izraelben biztosított, amiről rendelkezik az ottani hatóság által kiállított igazolással? Az érintett egyébként Magyarországon három cég tulajdonos ügyvezetője, de jövedelmet egyikből sem vesz fel, ezért járulékot sem fizet.
Részlet a válaszából: […] Izraellel hazánknak nincs szociális biztonsági megállapodása, és nyilvánvalóan nem EGT-tagállamról van szó. Ebből következően az izraeli állampolgárokra a Tbj-tv. általános szabályait kell alkalmazni, és a tekintetben nincs jelentősége az érintett hazájában fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legfontosabbal, a 40 év jogosultsági idővel. Az ápolási díj tartama – noha szolgálati idő – nem minősül jogosultsági időnek. Ugyanakkor a munka-viszony igen. Mégpedig 1 nap munkaviszonyban (vagy más jogosultsági időként figyelembe vehető biztosítási jogviszonyban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

1955-ben született nő

Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatár betöltésekor és a nők negyven év jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíja esetében is a megállapítás feltétele, hogy az igénylő azon a napon, melytől kezdődően az öregségi nyugdíj megállapítását kéri, se Magyarországon, se...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az öregségi nyugdíj megállapítására akkor kerülhet sor, ha az igénylő rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz minimálisan megkívánt húsz, a résznyugdíjhoz tizenöt év szolgálati idővel, és nem áll biztosítási jogviszonyban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett. A nem főállású kisadózóra nem terjed ki a biztosítás, aminek egyik következménye, hogy az e tevékenységből származó, nyugdíjjárulék-alapot képező (a rokkantsági ellátáshoz kapcsolódó kereseti korlát számításánál figyelembe veendő) jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.
1
2
3
4