Ellátás kevés szolgálati idő esetén

Kérdés: Milyen nyugdíjszerű ellátásra lehet jogosult egy 66 éves férfi, aki 7 év munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében megállapítható ellátásoknak, így az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak is az alapvető feltétele a szolgálati idő. Az öregségi teljes nyugdíj megállapításához húsz év, a résznyugdíj megállapításához tizenöt év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása

Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
Részlet a válaszából: […] A probléma tisztázása érdekében mindenekelőtt a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltakat kell áttekintenünk. Az említett – 1998. ja-nuár 1-jétől hatályos – jogszabályi hely értelmében a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...stb.) sem szerez jogosultságot. Továbbá amellett, hogy nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, a nyugdíjra jogosultságát ténylegesen a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme határozza meg. Ugyanis a Tny-tv. 39. §-ának (2) bekezdése úgy szól, hogy ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben viszont vonatkozik rá a kereseti korlát, azaz nyugellátása szüneteltetésre kerül az év végéig, amennyiben nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát, tehát az 1 674 000 forintot. A kereseti korlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló napi munkaideje

Kérdés: Dolgozhat-e napi 8 órás munkaviszonyban az a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló, aki 2003 óta 67 százalékos rokkant, és 2008. óta napi 6 órában dolgozik? Kérheti-e a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű emelését?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenysége 365 napja után, az általa ezenidőszakban fizetendő nyugdíjjárulék-alap havi átlagos összegének 0,5százalékával meg kell emelni. Amennyiben a kérdező foglalkoztatása a 365 napot elérte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet.A többes jogviszonyú biztosított mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.