Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét a 299/2011. Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak) ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Csoportos létszámleépítés

Kérdés: Mi a munkavállalók jogállása a márciustól májusig tartó időszakban, ha a munkáltató márciusban csoportos létszámleépítést jelentett be, mert nem tudott munkát adni a munkavállalóknak, az előírt határidők miatt azonban a tényleges felmondás csak májusban történhet meg? A munkavállalók munkaviszonya májusig fennáll, munkát és fizetést viszont a munkáltató nem tud biztosítani a számukra, így nem történik meg a járulékfizetés sem. Jogosultak lesznek-e egészségbiztosítási ellátásra a munkavállalók, illetve szereznek-e szolgálati időt ez alatt az időszak alatt?
Részlet a válaszából: […]  A Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja értelmében szünetel abiztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítésideje alatt, kivéve ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyravonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Munkabérből történő levonás alacsony jövedelem esetén

Kérdés: Végrehajtható-e az adóhivatal által küldött jövedelemletiltás, ha a munkavállaló bruttó bére, és így a nettó bére sem éri el a minimumnyugdíj összegét, vagyis 2012-ben a 28 500 forintot?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 161. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzákmunkajogi szempontból a munkabérből történő levonás alapvető előírásait.E rendelkezés értelmében a munkabérből való levonásnak csakjogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A munkaadóiés a munkavállalói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék 1999. 3 százalék 1,5 százalék 2000. 3 százalék 1,5 százalék 2001. 3 százalék 1,5 százalék 2002. ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt mindenképpen tisztázni kell, hogy a hallgatóimunkadíjon elsődlegesen a felsőoktatási intézményben, illetve a felsőoktatásiintézmény által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaságban tagként,illetve alkalmazottként végzett munka ellenértékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Betegszabadság járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a betegszabadság után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdésének előírása alapján amunkaviszonyban folytatott tevékenység – más tevékenységfajták mellett – nemönálló tevékenységnek minősül. Az Szja-tv. 25. § (1) bekezdése szerint a nemönálló tevékenység bevételének számít minden olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
Részlet a válaszából: […] A szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – aTbj-tv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap felső határátfigyelembe véve – 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 0,5 százaléknyugdíjjárulékot és 8 százalék magán-nyugdíjpénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Szakmunkástanulónak kifizetett betegszabadság munkaadói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulónak fizetett betegszabadság után? A tanulók díjazása jelenleg 19 965 forint, melyből a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot levonja, a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot pedig megfizeti a cég.
Részlet a válaszából: […] Nem. Az Ftv. 40. §-a értelmében a munkaadó a munkavállalórészére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér,illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, abetegszabadság idejére adott díjazás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Polgári szolgálatos személy foglalkoztatása

Kérdés: Polgári szolgálatos személy foglalkoztatásakor a munkáltatónak milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, és mik a munkavállaló részére "kötelezően" adandó juttatások?
Részlet a válaszából: […] A polgári szolgálatos személyek foglalkoztatása iránt a munkáltatók érdeklődése növekvőben van, természetesen a lényegesen alacsonyabb foglalkoztatási költségek okán. Ezt mutatja a Tbj-tv. 26. § (5) bekezdése is, amely szerint a polgári szolgálatot teljesítő hadköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján munkaviszonya megszűnésekor megillető szabadságmegváltás a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
1
2