Teljes jogosultsággal rendelkező igénylő nyugdíjának összege

Kérdés: Hogyan számítják ki a nyugdíj összegét annak az igénylőnek az esetében, aki teljes jogosultsággal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Az első és legfontosabb dolog, amit az öregségi nyugdíj összegéről tudni kell, hogy az a nyugdíjjárulék alapját képező átlagkereset összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik, pontosabban a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset és a szolgálati idők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

1953-ban született személy öregségi nyugdíja

Kérdés:

Jelentős különbséget jelentene a nyugellátás összegében, ha egy 1953. január 21-én született személy, akinek 2016. március 16-án lenne meg a 45 év szolgálati ideje, 2015. december 31-én nyugdíjba vonul, és így nem éri el a 45 év szolgálati időt? Van valamilyen mód a szolgálati idő megváltására a 2016. január 1-március 31. közötti időszakra?

Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolását kezdjük mindjárt annak a tisztázásával, hogy a Kérdező mikor szerezhet jogosultságot öregségi nyugdíjra. Amennyiben a Kérdező férfi, illetve nő, de nem rendelkezik negyven év jogosultsági idővel, öregségi nyugdíjra leghamarabb a 63. életéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: Mik a főbb szempontok a nyugdíj összegének megállapításánál? Az utolsó 5 év jövedelmi viszonyait veszik figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt érdemes tisztázni azt a kérdést, hogy mikor lehet jogosultságot szerezni öregségi nyugellátásra. Az öregségi nyugdíj három feltétele: jogszabályban meghatározott szolgálati idő megszerzése és életkor elérése, valamint a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] A szakközép-iskolai tanulók gyakorlati képzésére, valamint juttatásaira vonatkozó rendelkezéseket a Szak-tv. tartalmazza. Ennek alapján a szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél – általában – a tanuló és a gazdálkodó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket.A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének b) pontja a heti 36 órásfoglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozókat mentesíti a minimumjárulékmegfizetése alól. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése számukraegyértelműen azzal is jár, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Nyugdíj összegének emelése

Kérdés: Valóban kérheti-e 2008-ban nyugdíjának 0,5 százalékos emelését az az öregségi nyugdíjas, aki 2006. október 3. óta részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben az alábbiakban ismertetett feltételekteljesülnek. A 0,5 százalékos emelés megállapítására legkorábban 2008. január1-jétől van lehetőség. 2008. január 1. napjától jogosultságot természetesenkizárólag azok szerezhettek, akik saját jogú nyugdíjasként 2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] A közteher-viselési kötelezettséget a diákok esetében is elsősorbana munkavégzésre irányuló jogviszony minősítése határozza meg. A középiskolásdiákok foglalkoztatása megvalósulhat munkaviszony, megbízási jogviszony,illetve vállalkozási jellegű jogviszony keretében.Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. § alapján:"Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.