Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Idetartozik a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbeli kft.-tag járulékfizetési kötelezettségét illetően kiemelendő, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személy a Tbj-tv. alkalmazásánál, a 4. § f) pontjába foglalt fogalommeghatározás értelmében nem minősül saját jogú nyugdíjasnak. E körbe ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a kereseti korlátot annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az esetében, aki év közben, 2010. augusztus 1-jétől korkedvezményes nyugdíjat vesz igénybe? Hogyan különítheti el a vállalkozó a nyugdíjazás előtti és a nyugdíjazás utáni éves adóalapját például abban az esetben, ha egy munkát áprilisban kezdett el, de a számlázásra csak októberben, a nyugdíjazás után került sor?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér tizennyolcszorosa, azaz 18 x 73500 = 1 323 000 forint. Tekintve, hogy az említett összeg megállapítása soránkizárólag a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni -amely az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónál megegyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Tevékenységre jellemző kereset nyugdíjas tagok esetében

Kérdés: Vonatkozik-e a piaci érték szerinti kereset a nyugdíjas tagokra is?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást is köteles a társaság utána fizetni, de legfeljebb atevékenységre jellemző keresetnek a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék-alapjátmeghaladó részével megegyező összege után. Ezen túlmenően a nem evás társasvállalkozás azon összeg után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] Nem teljesen egyértelmű a kérdés. Leírjuk, hogy a jogszabálymely jövedelmeket sorol fel a nyugellátás megszüntetésére. Ugyanis nem az adókifizetését követően maradó összeget kell nyugdíjalapnak tekinteni. A Tny-tv.83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében ha a 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...ez a szabály. A fentiekben említett saját jogú nyugellátások szüneteltetésekapcsán tehát az éves keretösszeget és a fizetendő nyugdíjjárulék-alapot kellegymáshoz viszonyítani.A 2009-es évben az éves keretösszeg 858 000 forint (71 500forint x 12 hónap). A Tbj-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.