Társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...tehát, ha a vállalkozó a minimálbérnél (vagy a tevékenység függvényében a garantált bérminimumnál) magasabb összegű nyugdíjjárulék-alapot szeretne elérni, erre csak úgy van módja, ha az említett összegnél magasabb tagi jövedelem kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett. A nem főállású kisadózóra nem terjed ki a biztosítás, aminek egyik következménye, hogy az e tevékenységből származó, nyugdíjjárulék-alapot képező (a rokkantsági ellátáshoz kapcsolódó kereseti korlát számításánál figyelembe veendő) jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […]  Feltételezzük, hogy a kérdés arra vonatkozik, hogy a rokkantságinyugdíj megállapítható-e, ha előtte az igénylő hosszabb ideig, jelen esetben öthónapig, táppénzben részesült, és a rokkantsági nyugdíj megállapítását úgykéri, hogy a biztosítással járó jogviszonyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...előttirendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj-tv.-benmeghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapotképező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Árbevétellel nem rendelkező őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen alap figyelembevételével, és milyen összegű társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie annak az őstermelőnek, aki más módon nem biztosított, és 2006. évben egyáltalán nem volt árbevétele?
Részlet a válaszából: […] ...ennek megfelelőenjárulék fizetésére sem kötelezett. Biztosításából egyenesen következik, hogymegilleti az egészségügyi szolgáltatás, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelménekhiánya miatt viszont szolgálati időt nem szerez. Helyzete hasonlatos azon magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet.A többes jogviszonyú biztosított mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.