Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...június 30-a között a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó tíz százalék nyugdíjjárulék megfizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulék alapja egyéni biztosítások esetében a magánszemély javára más személy által fizetett biztosítási díj összege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottá válik, akkor a 22 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni, a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja pedig havonta legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...kereseti korlát – az irányadó öregségi nyugdíjkorhatára betöltéséig – vonatkozik rá, tehát amennyiben az érintett által fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem összegével összehasonlítani.A keresetek összehasonlításánál a táppénzes időszak nemvehető figyelembe, hiszen a táppénz nem nyugdíjjárulék alapjául szolgálójövedelem. Ezért a keresetvizsgálatnál az egészségkárosodás kezdő időpontjátmegelőzően addig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll,illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat,és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...rész rendben is van, ám a dolgozónak az ellátásokban esetlegesen csorbult jogait is helyre kell állítani. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék alapjának a változása miatt 1999-re új NYENYI lapot kell róla benyújtani, ami magával hozza a nyugdíja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.