Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló éves keretösszege

Kérdés: Arányosítani kell az éves keretösszeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében, ha a munkaviszony év közben kezdődik?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátás (utaló jogszabályok révén a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék) folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátásban, illetve a járadékban részesülő személy olyan munkát végez, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Öregségi nyugdíjas személy megbízási jogviszonya

Kérdés: Számítania kell az öregségi nyugdíj folyósításának korlátozására annak az ellátásban részesülő személynek, aki megbízási szerződés keretében rendszeres munkát végez?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése jelen esetben attól függ, hogy a kérdező betöltötte-e a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és a megbízási jogviszonyában mekkora összegű jövedelmet ér el. Ugyanis az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Nyugdíj igénylése korhatár betöltése előtt

Kérdés: Milyen feltételekkel mehetne nyugdíjba a korhatár betöltése előtt egy jelenleg 52 éves személy, aki 1983-ban végezte el az ipari iskolát, és azóta folyamatosan dolgozik? Valóban van olyan lehetőség, hogy ha megfizeti a járulékait, akkor hamarabb igényelheti az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető napok és a megállapodás napján érvényes minimálbér (2018. évben 138...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

1956-ban született személy nyugdíjazása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy 1956. december 8-án született személynek, aki 65 éves kora előtt szeretne nyugdíjba menni? Van lehetősége arra, hogy a hiányzó 5 évre megfizesse a járulékait, és ha igen, akkor ilyen összeget kellene fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető napok és a megállapodás napján érvényes minimálbér (2016. évben 111...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalap (maximum a minimálbér kétszeresének) 27 százaléka.A rokkantsági ellátás melletti kereseti korlát meghatározása során csak a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket kell figyelembe venni, így az osztalékot és az ingatlan-bérbeadásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...csak a nyugdíjazást követő időszak nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmei (esetleges kivét, illetve megbízási díjból származó nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmek) számítanak bele.A korhatár előtti ellátás – melyről a nyugdíjazás érdekében eleve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...részesül.A főállású kisadózó esetében egyébként a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (81 300 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2013-ban 98 000 forint) arányával, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlát számításánál

Kérdés:

Figyelembe kell venni az ekhós jövedelmet a kereseti korlát számításánál egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?

Részlet a válaszából: […] ...ellátásban részesülő az ellátása mellett az adott évben a minimálbér 18-szorosának megfelelő (2015-ban 18 x 105 000 = 1 890 000 forint) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmet érhet el.A korhatár előtti ellátásban részesülő személy nem minősül saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] ...keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Az említett kereseti korlát meghatározásánál a keresőtevékenységből származó, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket kell figyelembe venni.Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
1
2
3