Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] Főfoglalkozású, többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozóról van szó, akinek járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdését, illetve a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen túlmenően a nyugdíjjárulék-alap felső határának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] ...tagozatán tanulmányokat folytat, az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Szolgálati idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Napi 6 órás munkaviszonyban foglalkoztatott e jogviszony alapján szerzett szolgálati ideje hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott módon kell kiszámítani a szolgálati idejét.Ez azt jelenti, hogy az adott időszakban szerzett szolgálati ideje arányos a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem és a minimálbér arányával.A számításnál, ha a biztosítás nem állt fenn teljes hónapban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Öregségi nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: Milyen keresetek figyelembevételével történik az öregségi nyugdíj összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell meghatározni, mely szerint a nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől, a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Azt, hogy mely kereset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányokat, a 27. § (1)–(2) bekezdésének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...rész rendben is van, ám a dolgozónak az ellátásokban esetlegesen csorbult jogait is helyre kell állítani. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék alapjának a változása miatt 1999-re új NYENYI lapot kell róla benyújtani, ami magával hozza a nyugdíja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
24
25