Kereseti korlát elérése

Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
Részlet a válaszából: […] ...december havi munkavégzése alapján járó megbízási díja a következő év januárjában kerül kifizetésre, akkor ez a december havi nyugdíjjárulék alapját gyarapítja. És ha ezzel az összeggel lépi túl a Tny-tv. 83/B. §-ában meghatározott kereseti korlátot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege minősül.Az osztalék nem képezi a nyugdíjjárulék alapját, ezért azt az éves keretösszeg meghatározásakor nem kell számításba venni.A legkisebb munkabér havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásra való jogosultság megőrzése, amelynek érdekében – a 2011. évi CXCI. tv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján – a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló összes jövedelme három egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] ...keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Az említett kereseti korlát meghatározásánál a keresőtevékenységből származó, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket kell figyelembe venni.Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan határozza meg a rá vonatkozó kereseti korlátot egy rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, azaz meghaladja a 600 ezer forintot.A kereseti korlát meghatározásánál a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelemből kell kiindulni. Ez a gyakorlatban – figyelembe véve a 2011. évi CXCI. tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag jövedelemkorlátja

Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot vagy az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a rokkantsági ellátásban részesülő tagi jogviszonyban tevékenykedő személy keresetkorlátjának kiszámításakor?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásnak minősült, és az ezen ellátásban részesülő személyekre vonatkozó jövedelemkorlát meghatározásánál értelemszerűen a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket kellett figyelembe venni.Tekintettel arra, hogy jelenleg a rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...kereseti korlát – az irányadó öregségi nyugdíjkorhatára betöltéséig – vonatkozik rá, tehát amennyiben az érintett által fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. Az egyéni és társas vállalkozó a rehabilitációs kártya alapján nem jogosult szociális hozzájárulási adó könnyítésre, mert ez alapján csak a munkaviszonyban álló dolgozókkal kapcsolatban kaphat kedvezményt a foglalkoztató.Ezzel szemben a 2011. évi CLVI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.
1
2