Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.A nyugdíj alapja tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Táppénz figyelembevétele nyugdíjszámításnál

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának számításakor nem veszik figyelembe az egy évig folyósított 100 százalékos mértékű baleseti táppénz összegét annak ellenére, hogy a jogosultsági idő számításánál ez az időszak is figyelembevételre került?
Részlet a válaszából: […] ...az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. A táppénzből – ideértve az üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Teljes jogosultsággal rendelkező igénylő nyugdíjának összege

Kérdés: Hogyan számítják ki a nyugdíj összegét annak az igénylőnek az esetében, aki teljes jogosultsággal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...első és legfontosabb dolog, amit az öregségi nyugdíj összegéről tudni kell, hogy az a nyugdíjjárulék alapját képező átlagkereset összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik, pontosabban a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset és a szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

1953-ban született személy öregségi nyugdíja

Kérdés:

Jelentős különbséget jelentene a nyugellátás összegében, ha egy 1953. január 21-én született személy, akinek 2016. március 16-án lenne meg a 45 év szolgálati ideje, 2015. december 31-én nyugdíjba vonul, és így nem éri el a 45 év szolgálati időt? Van valamilyen mód a szolgálati idő megváltására a 2016. január 1-március 31. közötti időszakra?

Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj összegét meghatározó rendelkezéseket. Az első és legfontosabb dolog, amit az öregségi nyugdíj összegéről tudni kell, hogy az a nyugdíjjárulék alapját képező átlagkereset összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik, pontosabban a nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...kereseti korlát – az irányadó öregségi nyugdíjkorhatára betöltéséig – vonatkozik rá, tehát amennyiben az érintett által fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...akkor a nyugellátás összegét az alábbi módon határozzák meg. A társadalombiztosítási nyugellátás, így az öregségi nyugdíjis a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismertszolgálati időhöz igazodik. A nyugdíj alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll,illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat,és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.
1
2