Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.A nyugdíj alapja tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátásban, illetve a járadékban részesülő személy olyan munkát végez, amely biztosítással jár, és a munkából származó jövedelme meghaladja a tárgy-év első napján érvényes kötelező legkisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] ...után a keresőtevékenységből elért jövedelem nagysága miatt már nem kerül sor a nyugellátás szüneteltetésére. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Keresőtevékenység nyugdíjkorhatár betöltése után

Kérdés: Be kell jelenteni a nyugdíjbiztosítási szervnek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését abban az esetben, ha egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy a nyugdíj folyósítása mellett dolgozik, és a munkát szeretné folytatni a nyugdíjkorhatár betöltését követően is?
Részlet a válaszából: […] ...Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről a nyugdíjfolyósító szerv akkor gondoskodik, ha a nyugdíjas által fizetett nyugdíjjárulék alapja a tárgyéven belül meghaladja a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, 2017. évben a 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő nő munkavállalása

Kérdés: Vállalhat félmunkaidős napközis tanítói állást szeptembertől egy egyházi iskolában az a nyugdíjban részesülő pedagógus, aki a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel részesül az ellátásban? Le kell mondania a nyugellátásról a munkavállalás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...a Tny-tv. 83/B. paragrafusa szerinti kereseti korlátot, amely szerint, ha a korhatárt be nem töltött nyugellátásban részesülő személy nyugdíjjárulék alapjául szolgáló éves jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát, az adott év végéig a nyugellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Korengedményes nyugdíjas megbízott

Kérdés: Létesíthető-e megbízási jogviszony a korábbi munkáltatóval korengedményes nyugdíjazás után? Megtehető-e ez vállalkozási jogviszony keretében? Milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy a nyugdíj ne kerüljön veszélybe?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetőleg egyénivagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általafizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényeskötelező legkisebb munkabér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Egyéni vállalkozó korengedményes nyugdíja

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát, vagy elég szüneteltetnie a vállalkozói tevékenységét annak a munkavállalónak, aki a munkáltatójával kötött megállapodás alapján ebben az évben korengedményes nyugdíjba vonul, és a munkaviszonyát ezzel egyidejűleg a jogszabályi előírások értelmében megszünteti? Korengedményes nyugdíjazása után folytathatja-e tevékenységét kiegészítő tevékenységűként egy evás egyéni vállalkozó, illetve van-e ennek valamilyen korlátja a nyugdíj szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelezőlegkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll, illetve egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet nem folytat, és az érintett személyáltal fizetendő nyugdíjjárulék alapja nem haladja meg a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...képező kereset befolyásolja. A Tny-tv. 39. §-a alapján a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. A minimálbért elérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.