Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől hatályos. 2020. június 30-ig a régi Tbj-tv. 27. §-ában foglaltak alapján, a minimálbér alapján kellett a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszerese után pedig 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetnie utána a szociális hozzájárulási adót, a minimálbér (garantált bérminimum) alapulvételével a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a minimálbér (garantált bérminimum) 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...bérminimumnak megfelelő munkabér megállapítására lesz szükség.A munkaviszony alapján a munkavállalótól le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a 15 százalékos személyi jövedelemadót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha a társaságból nem vesz ki jövedelmet. Ebben az esetben főfoglalkozású társas vállalkozóként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Nem működő bt. beltagja

Kérdés: El tudja kerülni valamilyen módon a járulékfizetési kötelezettséget egy betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a társaság jelenleg nem működik, utoljára néhány napja adott ki számlát, de jelenleg semmilyen bevétele nincs, és nem is várható? A tag a bt.-n kívül semmilyen jog­viszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...a beltag ügyvezetőként társas vállalkozónak minősül, és utána legalább a minimálbér alapulvételével kell a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, a minimálbér másfélszeresének megfelelő összeg alapján a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett szolgálati időmértékét. Amennyiben ugyanis a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete,jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét -2012-ben 93...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Szolgálatiidő-számítás szempontjából teljes munkaidősnek minősül-e az a munkaviszony, amelyben heti 36 órás teljes munkaidős foglalkoztatásban állapodtak meg a felek, havi bruttó 72 000 forintos díjazás ellenében? Van-e jelentősége annak, ha a dolgozó őstermelői tevékenységet is folytat?
Részlet a válaszából: […] ...teljesmunkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabálybanmeghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapotképező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnekcsak az arányos időtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll, illetve egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet nem folytat, és az érintett személyáltal fizetendő nyugdíjjárulék alapja nem haladja meg a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ... 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díjfolyósításának időszaka csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, haa nyugdíjjárulékot ez után megfizették. A gyermekgondozási díjban részesülőszemélynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.