Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] ...112,5 százaléka, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a minimálbér 150 százaléka, míg a 10 százalékos nyugdíjjárulékot a minimálbér alapulvételével minden hónapban meg kell fizetni. Ebben az esetben viszont kisadózóként természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...esetben a közterheket, azaz a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő--piaci járulékot, valamint 1,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Egyszerűsített végelszámolás alatt álló betéti társaság

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy egyszerűsített végelszámolás alatt álló betéti társaság ügyvezetőjének, aki a végelszámolás közben nyugdíjba megy, és erre tekintettel megszünteti a munkaviszonyát a cégnél? Hol található meg az egyszerűsített végelszámoláshoz szükséges vagyonfelosztási javaslat, illetve határozat adattartalma, amit a Ctv. előírásai szerint kötelezően alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni utána, míg esetleges – tagi jövedelemnek minősülő – díjazását a személyi jövedelemadó mellett 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli.Felhívjuk a figyelmet, hogy 2018. július 26-tól a nyugdíjazásnak nem feltétele a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos szakképzési hozzájárulást, az ügyvezetőtől pedig le kell vonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is. Amennyiben az ügyvezető nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. A járulékkedvezményt a jogosultak döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Rehabilitációs járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet az ellátás megszüntetése nélkül egy rehabilitációs járadékban részesülő személy, akinek az ellátását 2009-ben állapították meg, és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete 56 000 forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekfigyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetvevállalkozói járulék összegével csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.

Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...keresőtevékenységet folytat, és a hategymást követő hónapra a személyi jövedelemadóval és az egészségbiztosításijárulékkal, nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint amunkavállalói járulékkal, illetve a vállalkozói járulékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb járulékot – a 29 százalékostársadalombiztosítási, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és a 8,5százalékos nyugdíjjárulékot – meg kell fizetni a tételes egészségügyihozzájárulással egyetemben. A személyi jövedelemadó szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...adóval. A magánszemélynek azekho-alap összegéből alapesetben 15 százalék ekho-t kell fizetnie. Amennyibennyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)a Tbj-tv. előírása szerint a járulékfizetési felső határig már megfizette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalék ekho-t kell fizetnie.A magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekho-alap 11 százalékaszemélyi jövedelemadónak, 4 százaléka nyugdíjjáruléknak felel meg. Ettől eltér,ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot ajárulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.
1
2