Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályok szerint meg kell fizetni a 29 százalékos mértékűtársadalombiztosítási járulékot, a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot, a 6százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetve a tételes ehót. Nézzük társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Kisebbségi tulajdonos ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket egy kft. 5 százalékos részesedéssel rendelkező nyugdíjas tulajdonosa? Milyen járulékokat kell utána fizetni, ha semmilyen díjazásban nem részesül? Az ügyvezető lehet-e munkáltatója a 95 százalékos részesedéssel rendelkező, munkaviszonyban álló másik tagnak?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme után a 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot, a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékotés a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve terheli a foglalkoztatót atételes eho.(Amennyiben a megbízási díj összege nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányait: csak a ténylegestagi jövedelme után kell a járulékokat (29 százalék társadalombiztosításijárulék, 8,5 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosításijárulék), ha viszont– levelező tagozaton vesz részt a képzésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...tiszteletdíj után a cégnek meg kell fizetnie a 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot, illetve le kell vonnia belőle a 8,5 százaléknyugdíjjárulékot és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot.Mint társas vállalkozó után, a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...a tiszteletdíja után mind a foglalkoztatót terhelő 29 százalékos társadalombiztosítási, mind a biztosítottat terhelő 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetni. Magyarázata a következő: a Tbj-tv. 9. § (1) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.