Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetni utána a személyi jövedelemadót, a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat. [Anyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításánál továbbra is csak egynapot kell figyelembe venni a jogviszony tartamaként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerintteljesíti.A biztosított társas vállalkozó 9,5 százalékosnyugdíjjárulékot (tagdíjat), 4 százalékos természetbeni és 2 százalékospénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a hallgatói munkadíj után mind a 29százalékos mértékű társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat [9,5százalék nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagnál 8 százalék tagdíj és 1,5százalék nyugdíjjárulék), 6 százalék (2 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kifizetett díjazás utánmeg kell fizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint a8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5 százalék)és a 4 százalékos természetbeni, valamint a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló jutalma

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a tanulószerződés alapján foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak kiosztott jutalom után?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatónak meg kell fizetnie utána a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint gondoskodnia kell a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonásáról és megfizetéséről is. A biztosítotti jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik jövedelme.A Tbj-tv. értelmében a természetbeni juttatás adóköteles része után a kifizetőnek meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a biztosított azonban egyéni járulékot nem fizet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...harmincadrészét kell figyelembe venni.A biztosított társas vállalkozó 8,5 százalék – magánnyugdíjpénztár tagja 7+1,5 százalék – nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Segítő családtag eho-ja

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a segítő családtag díjazása után abban az esetben, ha van főfoglalkozása, ahol a tételes eho-t megfizetik utána?
Részlet a válaszából: […] ...lesz, és a foglalkoztatónak ez után a jövedelem után meg kell fizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási és a 18 százalékos nyugdíjjárulékot. A biztosított jövedelméből a Tbj-tv. 24. §-a alapján kell levonni az egyéni járulékokat. A tételes eho-t abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy az ilyen címen kifizetett jövedelem után nemcsak a foglalkoztatónak kell megfizetnie utána az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, hanem a biztosítottnak is fennáll az egyéni járulékfizetési kötelezettsége. A Tbj-tv. szerint a nyugdíj-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.