Baleseti táppénzben részesülő kiegészítő tevékenységű vállalkozó nyugdíjemelése

Kérdés: Figyelembe vehető-e a félszázalékos nyugdíjemelés megállapításánál az a 4 hónapos időszak, amelyre egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem fizette a havi 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert üzemi balesetére tekintettel baleseti táppénzt kapott? A vállalkozónak ebben az időszakban tagi jövedelme nem volt.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló kereset átlagos havi összegét úgykell meghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetve szüneteltetése alattelért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem együttes összegét elkell osztani tizenkettővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemután mind a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, mind amunkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot meg kell fizetni.Az Egyezmény csak a társadalombiztosítási járulékok fizetésére, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 23. § (3) bekezdése értelmében a nyugdíjjárulékalapjának felső határát év elejétől vagy a jogviszony kezdetétől az év végéig,illetve a jogviszony végéig kell meghatározni.Mindezt a kérdésben vázolt helyzetre alkalmazva: azt kellmegvizsgálnunk, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Egyetemi hallgatói jogviszonyát szüneteltető beltag járulékai

Kérdés: Kell-e fizetni a minimálbér alapján megállapított járulékokat egy betéti társaság személyesen közreműködő beltagja után abban az esetben, ha nappali tagozatos egyetemi hallgató, de a hallgatói jogviszonya pár hónapig passzív okból szünetel? Eddig a tételes ehót fizette utána a cég.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének b) pontja alapján atársadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és anyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezőjövedelem, ha a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Eva hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagjának járulékalapja

Kérdés: Fizethet-e a minimálbér többszöröse után nyugdíjjárulékot egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagja annak érdekében, hogy a 0,5 százalékos nyugdíjemelés összege is magasabb legyen? Ebben az esetben is tartalmazza-e az eva a személyi jövedelemadót?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen túlmenően a tagnak a személyesközreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező jövedelme után 9,5százalékos nyugdíjjárulékot kellene lerónia. A feltételes mód annak szól, hogyjárulékalapot képező jövedelem megállapításánál elsődlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Evás bt. nyugdíjas beltagjának járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el az az Eva-tv. hatálya alá tartozó betéti társaság, amely a személyesen közreműködő nyugdíjas beltagja után kizárólag a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg, mert a tag semmilyen jövedelemben nem részesül?
Részlet a válaszából: […] ...azérintett személyes közreműködésére tekintettel járulékalapot képező(szja-köteles) jövedelemben nyilvánvalóan nem részesül, így nyugdíjjárulék nemterheli.A havi 1950 forintos tételes eho-t viszont szintén meg kellfizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Főállású anya személyes közreműködése

Kérdés: Egy társaság két 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tulajdonában van. Az egyik tulajdonos jelenleg főállású anya, de ő látja el az ügyvezetői teendőket, ezen túl pedig a társaság tényleges árbevételszerző tevékenységében (munkaruhavarrás) is közreműködik. Köthető-e megbízási jogviszony a tényleges munkavégzésre havi 5000 forint összegű megbízási díj ellenében, ha az ügyvezetést is megbízási jogviszony keretében látja el, de ezért díjazásban nem részesül? Milyen közterheket kell megfizetni utána, és nem kerül-e veszélybe a gyermeknevelési támogatása?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben munkabére után ugyan meg kell fizetnivalamennyi járulékot (29 százalék társadalombiztosítási járulék, 9,5 százaléknyugdíjjárulék és 6 százalék egészségbiztosítási járulék), viszont teljes körűbiztosítással rendelkezik, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...terhelő 29 százalékostársadalombiztosítási és a munkavállalót terhelő 6 százalékosegészségbiztosítási és 9,5 százalékos nyugdíjjárulék-, továbbá tételesegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége egyaránt keletkezik [Tbj-tv.19. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Nappali tagozatos egyetemista átalányadózó egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az átalányadó-alap után egy nappali tagozatos egyetemi hallgató átalányadózó egyéni vállalkozónak? A tételes eho megfizetése havonta megtörténik.
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányokat, akkor a 29százalékos társadalombiztosítási járulék, a 7 százalékos egészségbiztosításijárulék és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék alapja az átalányadó alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Több céggel rendelkező nyugdíjas egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot egy nyugdíjas személy után, aki több cégben is tag, de csak az egyikben vesz fel jövedelmet, a többiben csak osztalékot kap? A jövedelemből levonásra kerül a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó, a cég pedig megfizeti a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...§ (4) bekezdés, 36. § (1) bekezdés]. A kft.-bena személyes közreműködésért járó tagi jövedelemből valóban a 9,5 százalékosnyugdíjjárulékot és a személyijövedelemadó-előleget le kell vonni. Ezentúlmenően a kft. a havi 4350 forint összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.
1
2
3
6