Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, hiszen nem vonatkozik rá a 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 31. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségét a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint legalább a járulékfizetési alsó határ után teljesítenie kell. Azaz a nyugdíjjárulék alapja legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munka­erő-piaci járulék alapja pedig legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...fizetnie.Ezzel párhuzamosan a munkavállaló (lényegében a fentemlített jövedelem után néhány eltérést figyelembe véve) 9,5 százalékosnyugdíjjárulék (vagy 0,5 százalékos nyugdíjjárulék és 8 százalékos mértékűmagán-nyugdíjpénztári tagdíj) fizetésére kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó után meg kell fizetni (legalább a minimálbér alapján) a 29százalék társadalombiztosítási járulékot, a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 6százalék egészségbiztosítási járulékot, a havi 1950 forintos tételes ehót, míg69 ezer forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Kft.-tag részére kötött életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő 25 százalékos tulajdonosa részére a cég életbiztosítást kötött, melynek a díjait folyamatosan fizeti? A tag a társaságból jövedelmet nem vesz fel. A biztosítás megkötésének az időpontjában a tag munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott volt a cégnél, de most másutt van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, így tagként működik közre.
Részlet a válaszából: […] ...29 százaléktársadalombiztosítási járulékot kell lerónia, míg a társas vállalkozót (aszemélyi jövedelemadón túl) 8,5 százalék nyugdíjjárulék terheli. Ez utóbbit -tekintve, hogy a társas vállalkozótól levonni nem tudja – a foglalkoztatóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.