Korhatár előtti ellátásban részesülő személy ellátásai

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre, illetve állása elvesztése esetén munkanélküli-ellátásra a korhatár előtti ellátásban részesülő személy, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló – mivel nem minősül saját jogú nyugdíjasnak – a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett köteles egyéni járulékként a 3 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] ...ezen összeg után a besorolási bérével együtt minden egyéni járulékot – természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, munkaerő-piaci járulék – fizetnie kell. Ebből következik, hogy a pénzbeli ellátások alapjaként figyelembe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a díjból pedig le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 2 százalék), valamint a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Külföldi nyugdíjas személy jogosultságai

Kérdés: Megilletik-e Magyarországon ugyanazok a jogok egy EU-tagállam nyugdíjasát, mint a magyar jogszabályok alapján saját jogú nyugdíjban részesülő személyeket? Jogosult lesz-e ez a személy ingyenes utazásra és a nyugdíjas státusszal járó egyéb kedvezményekre? Kell-e vonni a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben ez a személy munkát vállal Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...és keresőképtelensége esetén legfeljebb betegszabadságra jogosult,de táppénzre nem. Nem szerez további szolgálati időt, viszont a nyugdíjjárulékfizetéséért cserébe félszázalékos nyugdíjemelésre jogosult. A külföldi nyugdíjasok esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...nem erről vanszó, hanem munkaidő-csökkentésről.) Ami a leendő nyugdíjasokat illeti, a munkaidő csökkenésénekhatása kettős.Egyrészt a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem csökkenésemiatt alacsonyabbá válik a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...a saját jogú nyugdíjasfoglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeniegészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíjfolyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalék ekho-t kell fizetnie.A magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekho-alap 11 százalékaszemélyi jövedelemadónak, 4 százaléka nyugdíjjáruléknak felel meg. Ettől eltér,ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot ajárulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

TGYÁS és GYED várható összege

Kérdés: Mennyi lenne a TGYÁS és a GYED várható összege annak a 2005 áprilisában szült nőnek az esetében, aki újabb gyermeket szeretne, ha a két szülés között nem menne vissza dolgozni, illetve ha visszamenne 180 napra? Az ellátásokat az első gyermek születésekor 325 ezer forint összegű bruttó fizetés alapján állapították meg, amely időközben 345 ezer forintra emelkedett.
Részlet a válaszából: […] ...A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezményekfigyelembevételével a személyijövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelőnyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén a magán-nyugdíjpénztári tagdíjata folyósító levonja.Természetesen, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetnie.A juttatást – jelen esetben – egyéni járulék (4 százalékegészségbiztosítási járulék és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) nem terheli, mivelaz érintett saját jogú nyugdíjas. Ebből az is következik, hogykeresőképtelensége esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ... 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díjfolyósításának időszaka csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, haa nyugdíjjárulékot ez után megfizették. A gyermekgondozási díjban részesülőszemélynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.
1
2