Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Újraszámolják a nyugdíját 2013. december 30-ától, a 62. életéve betöltésétől annak a jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő nőnek, aki a nyugdíj mellett részmunkaidőben dolgozott egy cégnél, amely 2002-ben felszámolási eljárással megszűnt, vagy ugyanaz lesz az öregségi nyugdíja, amit rokkantsági ellátásként kapott?
Részlet a válaszából: […] ...a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot köteles fizetni, a nyugdíjjárulék-fizetés ellentételezéseként – a lakóhelye szerint illetékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Jogosultság rehabilitációs ellátásra

Kérdés: Kaphat rehabilitációs ellátást az a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos az egészségi állapotának mértéke, minősítési csoportja B1?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapvető feltételeként elő­írja a meghatározott mértékű egészségkárosodást, emellett azonban az igénylőnek egyéb kritériumoknak is meg kell felelnie. A jogosultsági feltételeknek csak az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...fizetnie. A biztosított, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Rendszeres szociális járadék alapjául szolgáló jövedelem

Kérdés: Mit jelent a járadék megállapításánál az igénybejelentést megelőző 4 hónap keresete abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj 2010. február 1-jétől megszűnik, és ezután az igénylő rendszeres szociális járadékra lesz jogosult? A rokkantsági nyugdíjasként elért, vagy a nyugdíj előtti, esetleg a nyugdíj megszűnését követő keresetet veszik figyelembe ebben az esetben? Hozzá kell-e számítani a jövedelemhez a nyugdíj összegét is?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső határ figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségáll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerinti azon ekhóalapot is, amely után amagánszemély 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Rehabilitációs járadék

Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
Részlet a válaszából: […] ...arokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegének kiszámításávalazonos módon történik.A járadék összegéből azonban nyugdíjjárulékot kell fizetni,hiszen a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama nyugdíjra jogosítószolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Szolgálati idő megváltása

Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...azért van jelentősége, mert a nyugellátásösszege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az irányadóidőszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetekből számított átlagkeresetösszegétől függ.A Tbj-tv. 34-35. §-ai alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában, és milyen bérrel foglalkoztatható egy II., illetve III. fokú rokkantnyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] ...nincs a rokkantsági nyugdíjas munkavállalónálsem.A nyugdíjas (öregségi, rokkantsági) munkavállalók bérébőlegészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell vonni, így táppénzre nemjogosultak, és újabb szolgálati időt sem szerezhetnek. 2000. január1-jétõl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

II. fokozatú rokkant foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...munkajogi státusuk alapján nemszámítanak nyugdíjasnak. Ebből következően keresetükből, jövedelmükből azegészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot le kell vonni.A járadék folyósítása mellett végzett keresőtevékenységükalapján szolgálati idejük nő, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...bér után a munkáltatónak meg kell fizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint a dolgozótól a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot is le kell vonni és meg kell fizetni.A rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
1
2