Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos szakképzési hozzájárulást, az ügyvezetőtől pedig le kell vonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is. Amennyiben az ügyvezető nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Többes jogviszony kisadózó vállalkozás esetén

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely nem jelenti be a személyesen közreműködő tagját, tekintettel arra, hogy a tag egy betéti társaság beltagjaként 2013. január 1-jétől főállású kisadózóként fizeti a közterheket? Mindkét társaság működik, bevételei, valamint költségei is vannak, és alkalmazottat nem foglalkoztat. Érdemes lenne esetleg a kft.-ben heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatni, a bt.-ben pedig nem főállású kisadózóként?
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszonyában – a mérnöki tevékenységre tekintettel – a garantált bérminimum után meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a garantált bérminimum másfélszerese alapulvételével a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Egyetemi hallgatói jogviszonyát szüneteltető beltag járulékai

Kérdés: Kell-e fizetni a minimálbér alapján megállapított járulékokat egy betéti társaság személyesen közreműködő beltagja után abban az esetben, ha nappali tagozatos egyetemi hallgató, de a hallgatói jogviszonya pár hónapig passzív okból szünetel? Eddig a tételes ehót fizette utána a cég.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének b) pontja alapján atársadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és anyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezőjövedelem, ha a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...következtében a jövedelme után a társadalombiztosítási járulékotteljesíteni nem kellett, továbbá abból az egészségbiztosítási és anyugdíjjárulékot sem kellett levonni. Az Eho-tv. eltérő szabályrendszere ellenbenmár akkor is előírta – és jelenleg is előírja –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.