Nyugdíjjogosultság kevés szolgálati idő esetén

Kérdés: Jogosult lesz valamilyen nyugellátásra az a férfi, aki 2018-ban tölti be a 65. életévét, 13 év szolgálati idővel rendelkezik, és 4 saját gyermeket nevelt fel?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott idő (a határozat kézhezvételétől számított 15 nap) lejártáig kezdeményezhető, és a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot egy összegben – a megállapodás megkötését követő 15 napon belül – kell megfizetni. A járulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Ellátás kevés szolgálati idő esetén

Kérdés: Milyen nyugdíjszerű ellátásra lehet jogosult egy 66 éves férfi, aki 7 év munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott idő (a határozat kézhezvételétől számított 15 nap) lejártáig kezdeményezhető, és a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot egy összegben – a megállapodás megkötését követő 15 napon belül – kell megfizetni. A járulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem,illetőleg járulékalap vehető figye­lembe, amely után – a járulékfizetési felsőhatár figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség álltfenn, majd e kereset, jövedelem összegét el kell osztani néggyel. Az ígyszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...akkor a nyugellátás összegét az alábbi módon határozzák meg. A társadalombiztosítási nyugellátás, így az öregségi nyugdíjis a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismertszolgálati időhöz igazodik. A nyugdíj alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […] ...akkor nyugellátását, baleseti rokkantsági nyugdíját úgy kellmegállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólagnyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett. A reálhozam kifizetésének kérdése már nem ennyire egyszerű.Az erre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartása

Kérdés: Milyen következményei vannak annak, ha valaki a magán-nyugdíjpénztári tagságot választja?
Részlet a válaszából: […] ...a magánnyugdíjrendszerben való maradásrólnyilatkozott, az egyéni számláját továbbra is a magánnyugdíjpénztár fogjavezetni. A nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelméből továbbra is fizeti atagdíjat, ami 2011. évben a nyugdíj alapjául szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Egyedülálló nyugdíjjárulékai

Kérdés: Mi történik az évtizedek alatt levont nyugdíjjárulékkal egy jelenleg 52 éves egyedülálló férfinak az esetében, ha nem alapít családot, és a nyugdíjazása előtt meghal? Köthet-e valamelyik rokonával, vagy bárki mással olyan szerződést, amelyben kedvezményezettként jelöli meg őket? Kaphatnak-e hozzátartozói nyugdíjat a közeli hozzátartozók (pl. testvérek) ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíját fizeti. Nyugdíjrendszerünk nem ismeri az öröklés, az engedményezésvagy az átruházás intézményét, ezért a befizetett nyugdíjjárulékról – nyugdíjravaló jogosultság megszerzése előtti – elhalálozás esetére nem lehetrendelkezni, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Nyugdíjjárulék alapja

Kérdés: Vonhat-e a cég nyugdíjjárulékot egy megbízási szerződés alapján munkát vállaló személy kérésére abban az esetben, ha a Tbj-tv. 31. § (7) bekezdése alá tartozik, amely egyébként kimondja, hogy a további jogviszonyaiból származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet? A nyugdíjjárulék alapja a két jogviszonyban sem éri el a járulékfizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]

Nem. A Tbj-tv. 31. § (7) bekezdésében említett személyi körbe tartozó munkavállalótól további jogviszonyában nyugdíjjárulékot még kifejezett kérése ellenére sem szabad levonni, ugyanis azt a szolgálati nyugdíjrendszer nem "tudja kezelni".

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Állami nyugdíj összege magán- nyugdíjpénztári tagok esetében

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy akik nem pályakezdőként léptek be valamelyik magánnyugdíjpénztárba, azok lemondtak a társadalombiztosítási rendszerben addig megszerzett nyugdíjjogosultságuk 26 százalékáról, tehát az állami nyugdíjból a kiszámított ellátásuknak csupán 74 százalékát kapják meg? A tagok erről a belépéskor nem kaptak tájékoztatást. Visszakapják-e ezt a jogosultságot azok, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe?
Részlet a válaszából: […] ...akkor nyugellátását, baleseti rokkantsági nyugdíját úgy kellmegállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólagnyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett.Ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosításinyugdíjrendszer keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.
1
2