Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi jövedelem, de a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum), míg a 8,5 százalékos munkaerőpiaci és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
Részlet a válaszából: […] ...a tanulónak pedig 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetnie.Nem terheli viszont a tanulót a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék fizetése, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő járulékkötelezettség nem merülhet fel. Ezt mondja ki a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely szerint nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve ugyancsak a személyes közreműködésre tekintettel kapott járulékalapot képező jövedelem, de legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a díjból pedig le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 2 százalék), valamint a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a hallgatói munkadíj után mind a 29százalékos mértékű társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat [9,5százalék nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagnál 8 százalék tagdíj és 1,5százalék nyugdíjjárulék), 6 százalék (2 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

GYES járulékai

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 26. § (1) bekezdésébe foglalt kógens előíráskövetkeztében a gyermekgondozási segély összegéből a nyugdíjjárulékot le kellvonni. Olvasóink tehát jól értelmezik a szabályt, a gyermekgondozási segélybenrészesülő személy a segély összege után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb járulékot – a 29 százalékostársadalombiztosítási, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és a 8,5százalékos nyugdíjjárulékot – meg kell fizetni a tételes egészségügyihozzájárulással egyetemben. A személyi jövedelemadó szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Nyugdíj-adatszolgáltatás időszaka

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a 2005. évre 2006. január 16-án kifizetett 13. havi juttatást a 2006. január 1-jétől január 15-ig kért nyugdíj-adatszolgáltatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...napon került volna sor.A nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapításának kezdőnapjáig elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresethavi átlaga alapján kell meghatározni. Azt, hogy mely kereset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...– az egyház atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételévelfizeti meg a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint amagán-nyugdíjpénztári tagdíjat. Ez 2005. január hónapra 53 000, februárhónaptól 57 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
1
2