Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, a foglalkoztatottnak pedig a 15 százalékos személyi jövedelemadón túl a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot.2019. január 1-jétől az új Szocho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalap (maximum a minimálbér kétszeresének) 27 százaléka.A rokkantsági ellátás melletti kereseti korlát meghatározása során csak a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket kell figyelembe venni, így az osztalékot és az ingatlan-bérbeadásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Rehabilitációs ellátásban részesülő társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyt érdemes választani egy 2014 óta rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében, aki egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, emellett egy betéti társaság beltagja, és meg szeretné tartani az ellátását, ugyanakkor a lehető legkisebb összegű járulékot szeretné fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...havonta a minimálbér fele (55 500 forint) után kell megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot. Amennyiben kiváltja a rehabilitációs kártyát, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Amennyiben a Kata-tv. szerinti kisadózást választja – ellentétben a rokkantsági ellátásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerő-piaci járulékot kell megfizetni a minimálbér (jelen esetben a 108 ezer forint) 150 százaléka után és a 10 százalék nyugdíjjárulékot a minimálbér után.Nézzük a kereseti korlátra vonatkozó szabályokat. A kérdésből tudjuk, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.