Kft.-tulajdonos munkaszerződése

Kérdés: Köthet munkaszerződést a saját vállalkozásával az ügyvezetésen kívül egyéb tevékenységre is egy kft. 75 százalékos tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […] ...alapján természetesen biztosítottá válik – kivéve, ha nyugdíjas –, így a béréből a személyi jövedelemadón túl a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is le kell vonni, valamint a cégnek meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...esetben a közterheket, azaz a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő--piaci járulékot, valamint 1,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell megállapítania és levonnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (ez az ún. éves keretösszeg, ami a 2015. évben 1 890...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Komplex felülvizsgálatra váró munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Mennyi lehet a keresete annak a munkavállalónak, aki részmunkaidős pedagógusként dolgozik, 2003 óta III. csoportos rokkantnyugdíjas, jelentkezett komplex felülvizsgálatra, de még nem hívták be?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben rokkantsági ellátásra módosult a korábbi rokkantsági nyugdíja, akkor pedig három egymást követő hónapban szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.A komplex...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...illetve azt a járulékalapot kell érteni, amely után a Tbj-tv.alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerintiazon ekhoalapot is, amely után a magánszemély 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatottat pedig a 6 százalékosegészségbiztosítási (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) és a 9,5százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százaléknyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) terheli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll, illetve egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet nem folytat, és az érintett személyáltal fizetendő nyugdíjjárulék alapja nem haladja meg a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Részmunkaidőben foglalkoztatott rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a nyugdíja megszüntetése nélkül az a 2005-ben rokkanttá vált, jelenleg 7 órában foglalkoztatott munkavállaló, aki havi 110 000 forint/hó munkabérben részesül, és a határozatban szereplő átlagkeresete 77 728 forint/hó? Lényeges-e ebben az esetben, hogy részmunkaidős a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...követőhónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóvalés egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj,valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett ("képzett" nettó)keresetének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...nem erről vanszó, hanem munkaidő-csökkentésről.) Ami a leendő nyugdíjasokat illeti, a munkaidő csökkenésénekhatása kettős.Egyrészt a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem csökkenésemiatt alacsonyabbá válik a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.
1
2