Izraeli állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...adót, a minimálbér 150 százaléka után az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, valamint a minimálbér után a nyugdíjjárulékot. Természetesen, ha az ügyvezető díjazása ezeknél az összegeknél magasabb, akkor a tényleges díjazás után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalap (maximum a minimálbér kétszeresének) 27 százaléka.A rokkantsági ellátás melletti kereseti korlát meghatározása során csak a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket kell figyelembe venni, így az osztalékot és az ingatlan-bérbeadásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ... 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díjfolyósításának időszaka csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, haa nyugdíjjárulékot ez után megfizették. A gyermekgondozási díjban részesülőszemélynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Méltányossági GYES-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Méltányossági GYES-en lévő, 12 éves lisztérzékeny gyermekét ápoló édesanya ügyvezető a családi kft.-ben, amelynek székhelye a lakásukon van. Kell-e és milyen járulékokat fizetni a társaságnak a személyesen közreműködő ügyvezetője után, ha nem vesz fel díjazást semmilyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér alapulvételével meg kellene fizetnie a társaságnak a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. (Tételes eho ebben az esetben sem terhelné a vállalkozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Egyéni vállalkozás ápolási díj alatt

Kérdés: Folytathat-e keresőtevékenységet kiegészítő tevékenységű vállalkozóként az a személy, aki idős szülő ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kért? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt "főállásúként" kaphatja-e az ápolási segélyt?
Részlet a válaszából: […] ...ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és – magán-nyugdíjpénztári tagság esetén – magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Német állampolgárságú tag jogviszonya

Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
Részlet a válaszából: […] ...megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével meg kell utána fizetni a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. Emellett a jogviszonya tartamára le kell róni a havi 3450...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...a jövedelem után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a – biztosítottól levonva – a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. (Tbj-tv. 20., illetve 24. §-a.)2004. január 1-jét követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban évi 5 307 000 forint, napi 14 500 forint után kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.