Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell megállapítania és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...terheli. Biztosítási jogviszony esetén a választott tisztségviselő juttatásából az egyéni járulékokat – a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot – is le kell vonni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...az időszakokat kell érteni,amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt(biztosított volt), és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetveszolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetettnyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...alapját képező jövedelmük egyben járulékalapotképező jövedelemnek is minősül, melyből az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékotle kell vonni, továbbá a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékotis meg kell fizetni. Az Ftv. 7. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Francia állampolgárságú ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy cég megbízási szerződést kötött a francia állampolgárságú ügyvezetőjével az ügyvezetői teendők ellátására havi bruttó 200 000 forint megbízási díj ellenében. Az ügyvezető eddig diplomataként élt Magyarországon, most munkavállalási engedélye van, adószámot kért az APEH-tól. Milyen járulékokat kell megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...után a cég a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kötelesmegfizetni, továbbá a megbízási díjából a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot -vagy az ügyvezető esetleges magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén a 0,5százalékos nyugdíjjárulékot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban évi 5 307 000 forint, napi 14 500 forint után kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.