Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (ez az ún. éves keretösszeg, ami a 2015. évben 1 890...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Igénybe veheti a kedvezményes nyugdíjat, és ha igen, mikortól az az 1958. január 9-én született nő, aki 1972-től 1975-ig szakmunkástanuló volt, felszabadulása után 1975 júliusától 2006-ig ugyanannál a munkáltatónál dolgozott, 1982-től 1985-ig GYES-en volt, 2006. május 31-én megszűnt a munkája, 2006. augusztus 15-től rokkantnyugdíjas, és 2006. október 3-tól részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidőben végzett munkáért kapott bér a minimálbérnél alacsonyabb. Ekkor a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.)A köztudatban élő példánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatottat pedig a 6 százalékosegészségbiztosítási (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) és a 9,5százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százaléknyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) terheli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Részmunkaidőben foglalkoztatott rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a nyugdíja megszüntetése nélkül az a 2005-ben rokkanttá vált, jelenleg 7 órában foglalkoztatott munkavállaló, aki havi 110 000 forint/hó munkabérben részesül, és a határozatban szereplő átlagkeresete 77 728 forint/hó? Lényeges-e ebben az esetben, hogy részmunkaidős a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...követőhónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóvalés egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj,valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett ("képzett" nettó)keresetének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...nem erről vanszó, hanem munkaidő-csökkentésről.) Ami a leendő nyugdíjasokat illeti, a munkaidő csökkenésénekhatása kettős.Egyrészt a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem csökkenésemiatt alacsonyabbá válik a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel járó jogviszonyából származójövedelme (jelen esetben munkabére) után egyéni járulék – tehát 8,5 százaléknyugdíjjárulék és 4 százalék egészségbiztosítási járulék – fizetésére kötelezett.Ez ellátási oldalról megközelítve azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. A tételes egészségügyi hozzájárulás viszont a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.