Nyári szünidőben végzett munka igazolása nyugdíjazáskor

Kérdés: Hogyan tudja bizonyítani egy nyugdíjazás előtt álló magánszemély a középiskolai nyári szünidőkben fennálló, összesen több hónap munkaviszonyát? A magánszemélytől a kifizetéskor levonták a nyugdíjjárulékot, hiszen másképpen nem is számfejthették a bérét, de a nyugdíjbiztosítási szerv nem találja az erre vonatkozó adatokat. A nyári szünidei munka akkor még csak iskolai engedély alapján működött, munkakönyvet nem kellett kiváltani, de azóta az iskola és az akkori munkáltató is megszűnt.
Részlet a válaszából: […] ...tanulók és a vállalat (szövetkezet) között társadalombiztosítás alapját képező jogviszony nem jött létre, a kifizetett díjazás után nyugdíjjárulék-fizetés nem történt, ezért a nyári szünetben csoportosan vagy szervezetten végzett diákmunka időtartamát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Nyugdíjazás

Kérdés: Hogyan kell elindítania a nyugdíjazását egy 1953 augusztusában született férfinak, aki idén augusztusban nyugdíjba vonul? Milyen feladatai vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...időt mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyvvel, az egyházi szolgálati viszonyt egyházi igazolással lehet bizonyítani.A nyugdíjjárulék-köteles kereset igazolása céljából az igénylő a birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolásokat csatolja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...évi CXCI. tv. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontja) értelmében a keresőtevékenység esetén akkor kell szüneteltetni, ha az érintett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Saját jogú öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjemelése

Kérdés: Jogosult a félszázalékos emelésre a 365 nap ledolgozása után egy saját jogú öregségi nyugdíj mellett dolgozó egyéni vállalkozó, aki fizeti a jövedelme után a nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személyt – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – a 0,5 százalékos növelés a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted része után illeti meg. A növelés szabályait a Tny-tv. 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Nyugdíj összegének emelése

Kérdés: Valóban kérheti-e 2008-ban nyugdíjának 0,5 százalékos emelését az az öregségi nyugdíjas, aki 2006. október 3. óta részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjasként 2006. december 31-étkövetően folyamatosan keresőfoglalkozást folytattak, és 2007. január 1-jétőlvállalták a nyugdíjjárulék megfizetését. A 2007. január 1-je és március 31-e közötti időszakra akiegészítő tevékenységet folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ... 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díjfolyósításának időszaka csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, haa nyugdíjjárulékot ez után megfizették. A gyermekgondozási díjban részesülőszemélynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Egyéni vállalkozás ápolási díj alatt

Kérdés: Folytathat-e keresőtevékenységet kiegészítő tevékenységű vállalkozóként az a személy, aki idős szülő ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kért? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt "főállásúként" kaphatja-e az ápolási segélyt?
Részlet a válaszából: […] ...ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és – magán-nyugdíjpénztári tagság esetén – magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban évi 5 307 000 forint, napi 14 500 forint után kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...összeghatárig a munkáltató által átvállalt tagdíj, hozzájárulás mentes a társadalombiztosítási járulék (29 százalék), valamint a nyugdíjjárulék (8,5 százalék, illetve 1,5 százalék) és az egészségbiztosítási járulék (3 százalék) fizetése alól. Nem mellékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.